Térdre kényszeríti a régió gazdaságait az autóipar és a turizmus leállása

Súlyos gazdasági következményei lesznek a szomszédos országokban a koronavírus-járványnak, hiszen a régióban meghatározó szerepe van az autóiparnak és a turizmusnak. A kormányok nagyjából azonos korlátozásokat vezettek be mindenhol, a legnagyobb gond, hogy egyre több ember marad jövedelem nélkül.

Árstopot hirdettek Szerbiában

Szerbia Magyarország mögött a második legnagyobb GDP-bővülést jegyezte 2019-ben, és az év elején még a kormányzati célkitűzések között szerepelt, hogy idén ezt is túlszárnyalják, ám a mostani perspektívából nézve erre kevés az esély. Sok üzem leállt az országban, a többi között a kínai tulajdonban lévő szendrői vasművek és a Fiat Chrysler Automobiles (FCA) kragujevaci leányvállalata, amely az ország második legnagyobb exportőre, de nem működik a Calzedonia üzeme sem.

A kormányintézkedések azonban elsősorban nem a termelés növelését, hanem a lakosság ellátását célozzák. Harminchat termék árát fagyasztotta be a kormány, a kereskedők kötelesek a március 5-én érvényben lévő árakon értékesíteni az alapvető élelmiszereket és higiéniai termékeket. Ezeknek a termékeknek a kivitelét be is tiltották. A Szerb Nemzeti Bank kilencvennapos türelmi időt szabott meg a magánszemélyek és a cégek hiteltörlesztésére is, valamint ötven százalékponttal 1,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. A kormány 10 százalékos béremelést jelentett be az egészségügyi dolgozók számára, a nyugdíjasok pedig egyszeri 4000 dináros (12 ezer forint) támogatást kapnak áprilisban.

Zorana Mihajlovic építésügyi miniszter bejelentette, hogy a nagy infrastrukturális beruházások nem állnak le, a belgrádi kerülőút és a moravai közlekedési folyosó építése is folytatódik. A tárcavezető ugyanakkor elismerte, hogy problémák még lehetnek, ha külföldről nem érkeznek meg a szükséges nyersanyagok, vagy ha a kivitelezők nem tudnak belépni az országba.

Leállt az élet a turizmusból élő Horvátországban

A gazdaságát főleg a turizmusra és vendéglátásra építő Horvátországban már érezhetők a válság első jelei. A turizmus a GDP csaknem 30 százalékát adja, ami a legnagyobb arány az EU-ban, ám a kormány útmutatásait követve számos vendéglátó egység bezárt, de azoknak a forgalma is nagyon visszaesett, amelyek még üzemelnek.

A horvát tengerparton hagyományosan a húsvéti ünnepekkel kezdődik a szezon, ilyenkor nyit a legtöbb időszakosan üzemelő szálloda és étterem, és ez idő tájt állnak munkába az Adrián az idénymunkások is. Idén azonban ez nem lesz így, hiszen erre az időszakra már szinte az összes foglalást lemondták, több vendéglátós ki se nyit, hogy mérsékelje a további veszteségeket. Nem kecsegtet semmi jóval a nyári szezon sem. Nem érkeznek új foglalások, és sokan lemondják a korábban lefoglalt szálláshelyeiket is. Ennek ellenére a horvát turisztikai miniszter, Gari Cappelli bízik abban, hogy a szezon még menthető.

A világjárvány érzékenyen érinti a fuvarozókat és a termelést is, hiszen számos kisebb vállalatnál leállt a termelés, a határzárak pedig ellehetetlenítik a fuvarozók munkáját. Horvátországban ennek ellenére nincs tömeges gyárbezárás, a nagyobb üzemek mind zavartalanul működnek, de a nagyobb építkezések legtöbbjén már felfüggesztették a munkálatokat. A turizmus után a járvány második legnagyobb vesztese a szórakoztatóipar. Sorra maradnak el a koncertek, fesztiválok, bezárnak a mozik, a múzeumok és a színházak, és a különböző kiállítások, vásárok is elmaradnak.

Megugrott a munkanélküliség Romániában

Romániában dominóeffektust indított el a koronavírus-fertőzés rohamos terjedése. Tegnap leállt a termelés az ország két legnagyobb üzemében, a Dacia- és a Ford-autó­gyárban. A mioveni Dacia-üzemből 13 500, a Ford gyárából 6000 alkalmazott került kényszerszabadságra. Kilátástalan helyzetbe kerültek az országban működő éttermek, kávézók és más vendéglátóipari egységek, miután a bukaresti hatóságok elrendelték működésük felfüggesztését. Az ágazatokból 300 ezer dolgozót küldtek kényszerszabadságra. Az ideiglenesen munkanélkülivé válók száma szakértői becslések szerint meghaladja az egymilliót.

A rendkívüli helyzet különösen sújtja az idegenforgalmi vállalkozásokat: az utazási irodákat és a szálláshelyeket, és egyértelműen negatívan befolyásolja az építőipart és az ingatlanpiacot. Bár hivatalos bejelentés még nem történt, borítékolható, hogy idén elmaradnak a beütemezett beruházások, például az infrastruktúra-fejlesztés terén. Aggodalomra ad okot, hogy a romá­niai lakosság egy részének nincsenek tartalékai: az alkalmazottak negyede egy hónapra elegendő félretett pénzzel sem rendelkezik. A romá­niai polgárok immár a szerencséjükben sem bízhatnak, mivel március 18-tól ideiglenesen felfüggesztették tevékenységüket a lottózók is.

Ukrajnában korlátozzák

a készpénzfelvételt

Ukrajnában az élelmiszerboltokon, a patikákon és a töltőállomásokon kívül minden más bezárt, leállították a vasúti, a légi és az autóbusz-közlekedést, a nagyvárosokban nem jár a metró, nincs tanítás. A korlátozások előreláthatólag májusig fennmaradnak.

Az országba csak ukrán állampolgárok léphetnek be. Európa-szerte több millió ukrán vendégmunkás dolgozik, tömeges hazatérésük elképesztő mértékű járvánnyal fenyegetne.

A nagy kérdés, hogy miként éli túl mindezt az egyébként is erőtlen ukrán gazdaság. Az első jelek nagyon rossz irányba mutatnak. A tavaly még a dollárhoz képest 19 százalékot erősödő hrivnya most erős lejtmenetbe kezdett, egy hét alatt 24-ről 28,50-ra gyengült az amerikai valutához mért árfolyam, noha a jegybank napi 200-250 millió dollárt dob piacra, hogy fékezze a leértékelődést. A központi bank valutatartalékai alig négy hétre elegendők, a határstop miatt a vendégmunkásoktól származó pénzek elapadtak. A valutahiányt jól jelzi, hogy a bankok leállították a készpénzes devizaváltást, és korlátozásokat terveznek a banki készpénzfelvételben is.

Az új miniszterelnök, Denisz Smihal populistának ható ígéretekkel állt elő. Kijelentette, hogy a kabinet részben kompenzálni fogja a karantén miatt megnövekedett rezsiszámlákat. Volodimir Zelenszkij államfő pedig ötmillió ukrán kisnyugdíjasnak egyszeri ezerhrivnyás (12 ezer forint) ígért. Azt azonban nem tudni, hogy miből. Az állami büdzsé már az első két hónapban is deficitet mutatott, a hiány pedig csak növekedni fog, és Kijev az IMF-től sem számíthat egyhamar hitelre. Ráadásul a nyugat-európai gyárleállások miatt tömegesen térnek majd haza az ukrán vendégmunkások, akik otthon sem találnak munkát.

Láncreakciótól tartanak

Szlovákiában

Ha a szigorú korlátozások egy hónapig tartanak, akkor Szlovákia idei gazdasági visszaesése mintegy 1,3 százalék lesz, ha két hónapig, akkor elérheti az 5 százalékot is, ha még tovább, akkor a legsötétebb forgatókönyv a 10 százalékos recessziót is számba veszi – közölte Ivan Sramko, a szlovák költségvetési tanács elnöke, a nemzeti bank korábbi első embere. Hamarosan a korábban elfogadott szabályokat, korlátokat is fel kell rúgni, például fel sem merül a kiegyenlített költségvetésre való törekvés vagy rövid távon az államadósság további lefaragása. A szlovák ipar 49,5 százalékát adó (és a teljes beszállítói kört figyelembe véve közvetlenül és közvetve 275 ezer embernek munkát adó) autógyártás négy pillére kidőlt: a pozsonyi Volkswagen, a nagyszombati Peugeot Citroen, a nyitrai Jaguar Land Rover és a zsolnai KIA Motors is bezár. A szakértők korábban azzal számoltak, hogy Szlovákia hazai összterméke (GDP) az idén 2,2 százalékkal nőhet. „A négy nagy autógyár leállása miatt a GDP növekedési üteme 0,5–1 százalékponttal maradhat el a várakozásoktól, és ha az autógyártókat a többi nagy cég is követi, az ország gazdasága recesszióba süllyedhet” – állítja Martin Sklenár, a Saxo Bank elemzője. A Mol csoportjába tartozó pozsonyi Slovnaft olajcég jelezte, hogy a hazai és külföldi ügyfeleinek igényeit ugyan az elkövetkező időszakban is maximális mértékben kielégíti, ezt azonban jóval kevesebb alkalmazottal teszi. A cég 3300 munkatársának mintegy fele ugyanis vagy otthonról dolgozik, vagy épp a szabadságát tölti. Tibor Gregor, a legnagyobb munkaadókat tömörítő Klub 500 ügyvezető igazgatója kijelentette: elfogadhatatlan a szakszervezetek követelése, hogy a járvány miatt álljanak le a nagyvállalatok. Szerinte a higiéniai intézkedéseket szem előtt tartva működtetni kell a cégeket, különben az egész gazdaság láncreakció-szerűen összeomlik.

A leköszönő Pellegrini-kabinet utolsó, szerdai ülésén úgy döntött: a koronavírus-járvány miatt az összes szlovákiai adózónak, vagyis a cégeknek is a március végi határidő helyett június 30-ra halasztják a jövedelemadó-bevallás határidejét. A pénzügyminisztérium előkészített egy javaslatot is, amely szerint az

1 és 10 millió euró közötti, államilag támogatott hitelekhez kamatmentesen juthatnának hozzá a vállalatok.

Szerbiában

és Ukrajnában

12 000

forintnyi támogatást

kapnak a nyugdíjasok