A járvány már veszélyeztetheti az Egyesült Államok élelmiszer-ellátását is

Az amerikai agrártárca első körben 15,5 milliárd dollárt szán arra, hogy enyhítse a koronavírus-járvány negatív hatásait az élelmiszer-ellátási láncra – értesült több forrásból a Reuters. A tervet még ezen a héten bejelentik, és egyebek között közvetlen pénzbeli támogatást tartalmaz az állattenyésztők és növénytermelők számára. A kongresszus által már megszavazott segélycsomagból 9,5 milliárd dollárt finanszíroznak, a többit pedig a minisztérium egyéb forrásaiból, és valószínűleg júliusban egy újabb programot is elindítanak. „Ez nem elég az egész mezőgazdaságnak, csak az első lépés” – figyelmeztetett a növénytermesztők legnagyobb országos szövetségének vezetője.

A Trump-kormányzat mindenképpen el akarja kerülni, hogy a járvány élelmiszer-ellátási problémákhoz vezessen az országban. A gond egyelőre nem az, hogy nincsen élelmiszer, ez majd csak később fenyegethet, mert az utazási korlátozások miatt nincs elég idénymunkás, aki elvégezze a földeken a szezonális feladatokat. Most a kereslet csökkenése okoz fejfájást a gazdáknak, a CNN beszámolója szerint a farmerek a szemétbe öntik az árut, például a tejet. „A tanítással megszűnt az iskolai étkeztetés, bezártak az éttermek, a szállodák, nincsenek turisták, így hihetetlen mennyiségű élelmiszernek kellene hirtelen más piacot találni” – mondta az amerikai hírtelevíziónak Tom Vilsack volt iowai kormányzó, Barack Obama agrárminisztere. Szerinte a kormánynak kellene felvásárolnia az árut közvetlenül a termelőktől, és eljuttatnia az élelmiszerbankokba, azokon keresztül pedig a nélkülöző amerikaiaknak. Ezt sürgeti az agrártermelők szövetsége, az American Farm Bureau és az élelmiszerbankokat tömörítő Feeding America is. Csak az elmúlt három hétben 16,8 millión váltak munkanélkülivé, az élelmiszerbankoknak ezért égető szükségük van utánpótlásra, hogy segíthessenek minden rászorulónak.

A farmerek gondjait egyelőre az sem oldja meg, hogy Kína 5 milliárd dollár értékben vásárolt mezőgazdasági termékeket az Egyesült Államoktól az év első három hónapjában, ami hivatalos pekingi adatok szerint 110 százalékos növekedés 2019 azonos időszakához képest. Ez azonban egyelőre így is elmarad a kétoldalú kereskedelmi megállapodás első szakaszában vállalt pekingi ígérettől, amely két év alatt 32 milliárd dolláros pótlólagos megrendelést tartalmaz, a végösszegnek pedig az év végére el kellene érnie a 36,5 milliárd dollárt. Szójából a tavalyinál 210 százalékkal többet, 7,81 millió tonnát, sertéshúsból 640 százalékkal többet, 168 ezer tonnát vásároltak. A Donald Trump által Kína ellen indított vámháború leginkább a mezőgazdasági termelőket sújtotta, ezért a több tízmilliárd dolláros állami segélyprogramok ellenére már a koronavírus-járvány előtt, 2019-ben több mint 20 százalékkal nőtt a farmcsődök száma.

Gondot okoz az Egyesült Államokban az is, hogy az élelmiszer egyre nehezebben jut el a fogyasztókhoz, mert a dolgozók megbetegedése miatt sorban zárnak be a vágóhidak és húsfeldolgozók. A világ legnagyobb sertéshús-feldolgozója, a Smithfield Foods például a hét végén volt kénytelen meghatározatlan ideig felfüggeszteni a termelést.

Hiány van idénymunkásokból Európában is

Több százezer idénymunkásra lenne szükség Nyugat-Európában a mezőgazdasági munkák elvégzésére, a határzárak és utazási korlátozások miatt azonban nem érkeznek dolgozók a kontinens keleti részéből és Észak-Afrikából a zöldségek és gyümölcsök betakarítására. A Financial Times szerint így nagy bajba kerülhet Európa élelmiszer-ellátása, a hiányzó munkaerőt ugyanis eleve lehetetlen lenne helyben pótolni, az önkéntesek országon belüli szállítása pedig fokozza a fertőzésveszélyt. | vg