A forint úthenger módba kapcsolt, csak épp a jégen – most nem csak Varga Mihály törheti a fejét

Amint világossá vált vasárnap este, hogy a Tisza Párt nyerte a magyar választást fölényes többséggel, azonnal meglódult a forint árfolyama. A hét végén szinte nincsen forgalom a nemzetközi devizapiacon, így a pecsétet a hétfői hazai piacnyitás ütheti csak rá a nekilendülésre – de minden arra utal, hogy ez meg is fog történni. Aztán viszont olyan rizikós és potenciálisan rázós időszak következik, amilyent régen nem láttunk, és ugyanez igaz a magyar állampapírok és részvények árfolyamaira is. Mi ennek az oka?

A tény: a piacnyitás előtt hétfő reggel a forint árfolyamát még mindig 367,65-ra taksálták, ami csaknem hároméves csúcs, sőt több mint kétéves csúcsára ért a lengyel zlotyval szemben is. Lássuk, mi vezetett ehhez, és mi fejlődhet ki belőle. Előrevetve: a nemzetközi környezet meglehetősen rázós, benne vagyunk egy gyorsan formálódó válságban.

A forint árfolyama: rá fogadni a választás előtt biztos tipp volt

A magyar gazdasággal különösebb baj nincs, a küszködő nagy EU-tagokhoz képest inkább üdítő foltnak számít Európában, a jegybank éberen ügyel, hogy ne szaladjon el az infláció, nem véletlen, hogy tavaly óta a forint a világ egyik legjobban teljesítő devizája.

Aki a forintra fogadott a múlt héten vagy az azt megelőző időszakban a választásra pozicionálva, sokat nem kockáztatott. 

1. Ha a kormány nyer, marad a biztonságos status quo, miközben a belpolitikai kockázat elenyészik.
2. Ha az ellenzék nyer, erre tavaly nyár óta megfogalmazott egy megfontolandó momentumokat tartalmazó, és csak hosszabb távra sebezhető elméletet több nemzetközi bankház: a Tisza Párt a visszatartott EU-pénzek visszaszerzését ígérte, a nagyobb devizabeáramlás pedig elméletileg forinterősítő.

Az utóbbi elmélet leegyszerűsítő, mert a mérleg másik oldalán álló kockázatokat hanyagolta. Mindenesetre rövid távon mindkét választási kimenetel a forint erősödését ígérte.

A magyar fizetőeszköz árfolyamának választás utáni átértékelése azonban nem ezzel a momentummal zárul. Ezzel csak kezdődik.

A választás egy dolog – a gazdaságpolitika egy másik, ráadásul bel- és geopolitikai veszélyek is lesnek a forintra

A mostani árfolyammegugrás már csak azért sem meglepő, mert megvolt a tesztje: az elmúlt hetekben a forint mindannyiszor megugrott, amikor kijött egy-egy jelentős közvélemény-kutatás, amely a Tisza győzelmét jelezte előre.

Utána azonban rendre visszatért arra a szintre, amelyet a világgazdaságba beágyazott magyar gazdaság fundamentumai diktálnak. Ha ezeket dióhéjban összefoglaljuk, azonnal megértjük azt is, hogy 

1. A dollár nemzetközi megingásai a feltörekvő devizákat erősítik. Jelenleg épp fordítva van, mivel az iráni béketárgyalások nem vezettek eredményre, sőt félelmetes fordulat formálódik . A nemzetközi kockázatkerülést a magyar választási eredmény pillanatnyilag felülírja, tanúság erre, hogy a forint erősen túlteljesíti a zlotyt: a lengyel deviza ellen 86,4 körül, több mint kétéves csúcs környékén nyithat, péntekhez képest 2 százalékos erősödéssel.

2. A legfontosabb, mint már többször írtunk róla, 

Ha a piacokon elhiszik, hogy a jegybank megvédi az inflációs célt, és lépést tart az energiválság miatt kezdődni látszó nemzetközi kamatemelésekkel, az jó a forint árfolyamának. Mi történik azonban, ha az inflációs cél támadás alá kerül az új kormányzat intézkedései által?

3. Ha lazul a költségvetés fegyelme, az a forint ellen hat. És nem is csak költségvetési a kockázat: a Tisza gazdaságpolitikája általában sötét ló, tisztázatlan, nem következnek-e az árfolyamnak ártó lépések.

3 +1: Az iráni konfliktus nem ment el, az energiárfelszökkést energiahiány követheti, már azt számolgatják, milyen mértékben vetheti mindez vissza az európai gazdaságot, a nemzetközi piacok a fejük tetején állnak, és ennek a következményei meg fognak jelenni a hazai piacokon is.

A banánhéjak, amelyeken elcsúszhat a forint egy Tisza-kormány alatt

Mehetünk az előbbi sorrendben.

1. A nemzetközi politika zűrzavaros, energiaválság küszöbén állunk, a kormányváltással pedig megjelent az a jelentős bizonytalanság, hogy nem tudni, miként kezeli a "nemzetközi szelet", a dollár ingadozását az új gazdaságpolitika. Ha az EU-pénzek valóban be is jönnek, nem tudni, a másik oldalon mi suttyan ki devizában az országból. Ha lemondunk az orosz energiáról, az máris egy hatalmas és tartós megcsapolás.

2. Jobboldal által kinevezett jegybankelnök, pocsékló baloldali kormány, erre a magyar gazdaságtörténetben sajnos van precedens: a 2002 utáni évek. Nehéz volna megbecsülni, a magyar gazdaság fejlődését hány évvel vettette vissza az az adósságcsináló korszak. Egy más rendszerben, de a forint durva ingadozásaihoz vezetett. A jelen: még nem tudjuk, hogy viszonyul az új hatalom a kontrollján kívül álló MNB-hez, illetve nem lép-e elődje költségvetési dorbézolásának útjára. Hatalmasak a kérdőjelek. 

3. Ha új emberek csapódnak a költségvetéscsináláshoz, tapasztalatlanságuk miatt kockázatos. Ha a régiek jönnek vissza,  ők meg láttuk, hogy mire jutottak. Ráadásul benne vannak a Tisza-pakliban olyan lépések, mint a védett árak, a rezsicsökkentés vagy a különadók megszüntetése, amelyek inflációs hatásúak (és azt sem tudjuk, mi történik, ha hozzányúlnak a Molhoz és az MVM-hez). 

Ez volt az apróbetűs lábjegyzet, amit nem olvastunk el, talán ott sem volt

Mindebből már láthatjuk: amint tisztázza szándékait az új kormány, aknák sora települhet a forint alá. Ez az, amit nem vettek figyelembe a külföldi bankházak választási piaclatolgatásai, mert az azonnali piaci mozgásokra koncentráltak, amelyeken kétségen kívül lehet szépen keresni az időben belépőkenek és lefalcolóknak.

A hibák elkövetése ellen a szemükben az volt a garancia, hogy arra számítottak: egy Tisza-kormány úgyis Brüsszel utasításainak megfelelően manőverezik, akkor pedig nagy baj nem lehet. Magyarországon azonban már tapasztaltuk a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai korszakban, hogy de: igenis lehet.

Ugyanez igaz a magyar állampapírok árfolyamaira is. 

Ezek is meg-megugrottak a Tisza választási győzelmére utaló közvéleménykutatások hatására. 

Csakhogy ha az bukik ki: az energiaárrobbanás tetejébe a kormányzati intézkedések inflációgerjesztőek lesznek, akkor a hozamoknak feljebb kell mozdulniuk. Állampapírok esetében a hozam és az árfolyam közt fordított arányosság van: vagyis ebben az esetben a magyar állampapírok elértéktelenednének a piacon.

Ez most a napi koktél: eufória és aknák.