A megye, ahol mindenki üzletet bővít
Komárom-Esztergomban egy lakosra 9,2 millió forint értékű ipari termelés jutott tavaly. Ez azt jelenti, hogy az ország legiparosodottabb megyéje: az egy főre jutó teljesítmény a hatszorosa a legkevesebb ipari terméket előállító Baranyáénak, két és félszerese az országos átlagnak, és tavaly meghaladta az ipari központ, Győr-Moson-Sopron megye átlagát is. Abban, hogy a Tatabánya-központú megye ilyen szép mutatókkal büszkélkedhet, kulcsszerepe volt az autóiparnak. Hogy mennyi időre bénítja meg ezt az egész ország számára jelentős szektort a járvány, és okoz-e tartós károkat – Komárom-Esztergom számára meghatározó. Az egész ország számára pedig azért is lehet fontos jelzés, hogyan teljesít ez a régió, mert Komárom-Esztergom az egyetlen a jelentősebb magyar ipari megyék közül, ahol az élelmiszer-termelés és -kereskedelem is számottevő. Az inkább iparáról ismert Komárom-Esztergom a hatodik legnagyobb sertéstenyésztő a megyék között, és a legjelentősebb vállalatai között olyanok vannak, mint a mezőgazdasági termékekkel kereskedő, évi majdnem százmilliárd forintos forgalmú IKR Agrár Kft., a takarmánygyártó Bonafarm-Bábolna Kft. és a piacvezető tésztakészítő Gyermelyi Zrt.
A magyar megyék közül csak Győr-Moson-Sopronban és Fejér megyében magasabb az átlagkereset, mint Komárom-Esztergomban. A KSH 2019-es adatai szerint a havi nettó átlagkereset öt év alatt 60 százalékkal emelkedett a Duna-parti megyében, 243 ezer forintra. Ez a szám Győr-Moson-Sopronon és Fejéren kívül csak Komárom-Esztergomban éri el vagy közelíti meg az országos átlagot (amit a jóval magasabb budapesti bérek tornáznak 244 ezer forint fölé). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Komárom-Esztergom megyeinek a kétharmada az átlagbér. Nem véletlen, hogy az előbbiben 7,9 százalékos a munkanélküliség, az utóbbiban pedig csak 1,1 százalékos, azaz a munkaképesek közül szinte mindenki dolgozik. A foglalkoztatottsági ráta – az aktív korúak 60,5 százaléka – valamelyest elmarad az országos átlagtól, de még így is a negyedik legmagasabb a megyék között. A legjobban az energiaiparban és a feldolgozóiparban lehet keresni Komárom-Esztergomban: az előzőben 225 ezer, az utóbbiban 63 ezer forinttal kaptak többet a bruttó megyei átlagnál, 366 ezer forintnál (ami egyébként 11,8 százalékkal, az országos átlagot meghaladóan emelkedett 2019-ben).
A magyar viszonyok között jónak számító keresetek ellenére a demográfiai folyamatok Komárom-Esztergomban sem megnyugtatók. Tavaly, bár nőtt a születések száma, 1350 fővel csökkentette a természetes fogyás a megye mindegy háromszázezres népességét. Ez 3,3 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban volt, miközben országosan csak 2,2 százalékkal csökkent a természetes fogyás.
A kiváló ipari és építési teljesítmény ellenére Komárom-Esztergom egy főre eső 1,1 millió forintos éves kiskereskedelmi forgalma csak közepes a megyék között.
A 2019-es év a további gyors fejlődés ígéretével zárult. Egyetlen másik megyében sem voltak olyan intenzívek a fejlesztések, mint Komárom-Esztergomban. A 286 milliárd forint értékű beruházásból egy lakosra 955 ezer forint jutott, és az összérték 16 százalékkal nőtt, több mint kétszer gyorsabban az országos átlagnál. A beruházások háromnegyede a feldolgozóiparban valósult meg: főleg a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, a villamos berendezések gyártásában és a járműiparban. A gyártók csúcstechnológiákat helyeztek üzembe, új gyártósorokkal és csarnokokkal növelték a kapacitásaikat, egyebek között a dinamikusan bővülő tatabányai ipari parkban. A japán gumigyártó Bridgestone magyar leányvállalata például – a megye nyolcadik legnagyobb cége – egymaga 9 milliárd forintos beruházást hajtott végre, száz új munkahelyet teremtve Tatabányán. Közben megkezdte az átállást az okostechnológiára, amellyel egytizedével tervezi csökkenteni energiafelhasználását. A nagy európai autógyárak beszállítója, a Kirchhoff Hungária Kft. egytizedével bővítette 31 ezer négyzetméternyi üzemterületét, miután 2018-ban csaknem egyharmadával növelte árbevételét, 43 milliárd forintra. Gyorsan duzzadt a német tulajdonú, préskovácsolt alumíniumkerekek előállításával foglalkozó Otto Fuchs Hungary Kft. árbevétele is. A cég már most is több mint egyötöd részben elektromos autókhoz gyárt kerekeket, és növekvő 2020-as rendelésállományról számolt be. A japán tulajdonú AGC autóüveggyár tavaly több mint négymilliárd forintos beruházásba fogott tatabányai üzemében, hogy közel 20 százalékkal bővítse az üzeme kapacitását. A gyártás felfuttatását az új gépsoron 2020 második felére tervezték.
Ebbe a nagy várakozásokkal teli hangulatba robbant bele a koronavírus-járvány. A globális autóipar termelési láncaiban már a januári, példátlan kínai karanténintézkedések is okoztak fennakadásokat. Miután Európa vált a járvány gócává, a nagy autógyártók – beleértve magyarországi leányvállalataikat – sorban jelentették be a leállásokat munkavállalóik védelmében. Ez a Komárom-Esztergom megyében működő beszállítóikat is érinti, attól függő mértékben, meddig nem indulhatnak újra a gyártósorok, és mekkora visszaesést okoz a keresletben az autóvásárlók pénztárcáját is megterhelő járvány. A leállási hullám elérte a megye gazdaságának zászlóshajóját, a csaknem harmincéves Magyar Suzuki Rt.-t is.
Várja az újranyitást a Suzuki
Az év még azzal indult, hogy a Magyar Suzuki Rt. februárban átlag 12 százalékos, visszamenő hatályú béremelést jelentett be. Két héttel a koronavírus magyarországi megjelenése után – a többi magyar autógyárhoz hasonlóan – a több mint 2500 embert alkalmazó Suzuki már azt jelentette be, hogy felfüggesztik a munkát. Az eredetileg március 23. és április 3. közötti időszakra meghirdetett leállást később még két héttel meghosszabbították. A gyár épp akkor állt le, amikor bejelentették: az Év Magyar Autója verseny első díját a Suzuki SX4 S-Cross modellje nyerte el, a Vitara pedig ezüstérmet szerzett. A gyártás leállításakor a cég megnyugtatta dolgozóit, hogy az újrainduláskor valamennyiük munkájára számít, és hogy a Suzuki alkalmazásában állóknak továbbra is fizeti a bérét. A munkaerő-kölcsönzők szolgáltatásait azonban egyelőre nem veszik tovább igénybe. A kölcsönzött munkaerőnek ugyanakkor visszatérési bónuszt biztosítanak, és lakhatási támogatást nyújtanak azoknak a munkavállalóknak, akik a határzár miatt nem tudnak hazatérni. A Magyar Suzuki a 2018-as összesítések szerint 628 milliárd forint árbevételt ért el, majdnem annyit, mint a megye utána következő három legnagyobb vállalata együttesen. A következő hetek és hónapok adnak majd választ arra a kérdésre, mennyire fájdalmasan érinti a járvány a legiparosodottabb magyar megye munkavállalóit és cégeit. Van kivétel is: a hírek szerint a gyógyászati segédeszközöket előállító Coloplast Hungary Kft.-nél – a megye negyedik legnagyobb árbevételű cégénél – pörög a munka.
