Lebénította a régiót a vírus

Elsősorban a munkahelyek megtartására, az állampolgárok anyagi biztonságára koncentrálnak a szomszédos országokban a bejelentett intézkedésekkel, az azonban már jól látszik, hogy a járványnak súlyos gazdasági következményei lesznek.

Megszorítások jöhetnek Romániában

Egyre több jel utal arra, hogy a koronavírus-járvány miatt recesszióba süllyed a román gazdaság, és nem kerülhetők el a megszorítások sem. A bukaresti munkaügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint a kényszerszabadságra küldött munkavállalók száma már 800 ezerre rúg, nekik az állam biztosítja fizetésük 75 százalékát (de nem többet a 280 ezer forintnak megfelelő bruttó romániai átlagbérnél). Becslések szerint ugyanakkor április folyamán az 5,62 millió foglalkoztatott közül több mint egymillióan maradhatnak munka nélkül.

A kijárási tilalom és más korlátozó intézkedések miatt a gazdasági ágazatok többsége

– idegenforgalom, vendéglátó- és szolgáltatóipar, autógyártás – leállt, ellentétben például a kiskereskedelmi forgalommal, amely csaknem 40 százalékkal megugrott a bevásárlási pánik miatt. A bukaresti kormány arra számít, hogy az idei államháztartási hiány meghaladja a GDP 6 százalékát – eredetileg 3,6 százalékkal terveztek. Florin Citu pénzügyminiszter a napokban meg is pendítette, hogy Románia feltétel nélküli hitelmegállapodásokat akar kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) a gazdaság megsegítése érdekében tervezett intézkedések fedezésére. Bukarestnek szándékában áll felhasználni a Világbankkal kötött és folyamatban levő 500 millió euró értékű hitelmegállapodást is erre a célra. Miközben a Ludovic Orban vezette liberális kabinet folyamatosan hangoztatja, hogy prioritásnak tekinti a bérek és a nyugdíjak zavartalan folyósítását, nem kizárt, hogy megszorítások lesznek a közszférában. Bizonyos közintézmények, állami hivatalok tevékenységét felfüggeszthetik, Citu szerint ezenfelül nemcsak a versenyszférában dolgozóknak, hanem a közalkalmazottaknak is viselniük kell a válsággal járó terheket. A pénzügyminiszter leszögezte: ez a magánvéleménye, a közszférában foganatosítandó esetleges bérlefaragás kormánydöntés függvénye.

Különben Romániában katonai rendelettel tiltották meg a héten az energiahordozók, az üzemanyagok árának és a rezsidíjaknak a növelését; a moratórium a sürgősségi helyzet idején érvényes. Bár a kormány nem támogatja, a bukaresti szenátus már megszavazta az árplafont az élelmiszer- és gyógyszerárak esetében, az ügyben a képviselőház a döntéshozó.

Csak az IMF-ben bízhat Kijev

Legalább 5, de a rosszabbik forgatókönyv szerint akár 10 százalékkal is visszaeshet az ukrán gazdaság a koronavírus-járvány okozta válság miatt. A héten elfogadott új földtörvény elengedhetetlen feltétele annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folytassa Kijev hitelezését. Első lépésben 4 milliárd dollárt kaphat Ukrajna, de ehhez még a parlamentnek el kell fogadnia az államosított pénzintézetek védelmét szolgáló banktörvényt is.

A kijevi prognózis szerint az infláció üteme 5,6-ről 8,7 százalékra nőhet, a munkanélküliség 1,3 százalékkal emelkedhet, s 9,4 százalékos lehet. Eredetileg 27-28 hrivnyás szinten jelezték a dollár éves átlagárfolyamát, amit most 29,5 hrivnyára módosítottak, de a pesszimistább becslések szerint az amerikai fizetőeszköz 30,01-os szintig is drágulhat. A kormány az átlagkeresetet érintő előrejelzésén nem változtatott, maradt a 2019-es, bruttó 11 ezer hrivnya (jelenlegi árfolyamon 157 ezer forint).

A szigorú karanténintézkedések miatt, amelyek a cégek 65 százalékát hátrányosan érintik, ideiglenesen 4 millióan maradtak munka nélkül, közülük egymillióan végleg elveszthetik állásukat. A kabinet 10,6 millió kisnyugdíjasnak egyszeri, ezerhrivnyás (14 ezer forint) pótlékot ígér a kialakult válsághelyzet miatt.

Jön a helikopterpénz Szerbiában

A szerb kormány a koronavírus-járvány miatt a gazdasági károk enyhítésére 5,1 milliárd eurót felemésztő programot dolgozott ki. Sinisa Mali pénzügyminiszter szerint az ország gazdasága jó állapotban van, februárban még 7,6 százalékos GDP-növekedést mértek éves összevetésben, ám ha a kialakult helyzet elhúzódik, éves szinten recesszióval kell számolni.

A gazdaságélénkítő intézkedésekkel az egyéni vállalkozókra, a mikro- és kisvállalatokra fókuszálnak, a jegybankkal összehangoltan. A Szerb Nemzeti Bank 90 napos moratóriumot hirdetett a hitelekre, ami a lakosságra és a vállalkozókra is vonatkozik.

Az adók és járulékok befizetésének elhalasztását engedélyezik a magánszektor számára a rendkívüli állapot ideje alatt. Ezenkívül a mikro-, kis- és középvállalkozásokat minden ideiglenesen felfüggesztett munkaviszonyú foglalkoztatott után a minimálbér összegével támogatják. A nagyvállalatok esetében a támogatás a szerb minimálbér (ami most nettó 30 ezer dinár) 50 százalékát teszi ki.

A likviditás megőrzését célzó program a kkv-k, valamint a regisztrált termelők számára nyújtandó kamatmentes hiteleket tartalmazza. A gazdasági szereplők a szerbiai kereskedelmi bankoktól is felvehetnek majd gazdaságélénkítő hiteleket, melyekért az állam vállal garanciát. A pénzügyminiszter azt is bejelentette, hogy minden nagykorú szerbiai állampolgár alanyi jogon 100 euró ellenértékét kapja meg dinárban. Az országban április 1-jétől 10 százalékkal megemelték az egészségügyi dolgozók bérét, a nyugdíjasok pedig 4000 dináros egyszeri segélyt is kapnak. A pénzügyminiszter szerint a kormány eltökélt abban, hogy a közszférában nem történhetnek bércsökkenések és elbocsátások, ahogyan a nyugdíjak összege sem fog csökkenni. Mali szerint van elég pénzügyi mozgástér az intézkedések végrehajtásához. Az államadósság nem haladja meg a 60 százalékot, amely a maastrichti szint, a dinár pedig stabil, és az infláció is alacsony.

Tömeges elbocsátások Horvátországban

A horvát kormány részleges kijárási tilalma súlyosan érintette a vendéglátásra berendezkedett horvát gazdaságot. Az ideiglenesen bezárni kényszerülő kávézók, éttermek és üzletek sorban mondanak fel alkalmazottaiknak. A horvát Munkaügyi Hivatal adatai szerint naponta átlagosan 800-1000 embernek szűnik meg a munkaviszonya, a válsághelyzet kezdete óta mintegy 15 000 ember vesztette el az állását. A tömeges elbocsátások hosszú sorokat eredményeztek a Munkaügyi Hivatal kirendeltségei előtt, ezért a fertőzésveszély miatt szerdától már online intézhető az ilyenkor szükséges adminisztráció. A hivatal a héten arról is beszámolt, hogy a magánszektorban mintegy 60 ezer cég döntött úgy, hogy ezentúl alkalmazottainak csak a törvény által meghatározott 3250 kunás (149 ezer forint) nettó minimálbért fizeti. A radikális bércsökkentés mintegy 360 ezer munkavállalót érint. Ez az adat különösen sokkoló annak fényében, hogy januárban az országban mindössze 70 ezren dolgoztak minimálbérért. A kormány a kialakult helyzet enyhítésére szerdán bejelentette, hogy a munka nélkül maradtak számára egységesen 4000 kunát (184 ezer forint) utalnak. Ezenfelül minden olyan kis- és mikrovállalkozást felment az adó- és járulékterhek fizetése alól, amelynek a járvány miatt jelentősen visszaesett a forgalma. Az intézkedések mintegy 8,5 milliárd kunába fognak kerülni. A helyzetet azonban tovább rontja, hogy a vírus hatására rengeteg Nyugat-Európában dolgozó horvát tért haza, ami további terheket ró az országra.

A szlovák mentőcsomagból kimaradtak a nagyvállalatok

Szlovákia gazdasága az idén 6,1 százalékkal eshet vissza, legalábbis ez derül ki a vezető szlovákiai kereskedelmi bankok legfrissebb konszenzusából. Az év végéig a koronajárvány előtti 5 százalékos munkanélküliség 7,8 százalékra kúszhat fel. Az elmúlt időszakban tapasztalt évi 6-7 százalékos bérnövekedés üteme pedig alig 3 százalékra mérséklődik a bankok szerint. Az előrejelzésben az áll, hogy jövőre már a V alakú válság felszálló ágában lesz az ország, a gazdaság idei mélyrepülését 2021-ben 4,7 százalékos növekedés követheti. Ugyan a Matovic-kormány a hét végén döntött a kis- és középvállalkozások megsegítéséről, a pénzügyi mentőöv havi volumene az 500 millió eurós bankgaranciát is beleértve eléri az 1,5 milliárd eurót, ám a nagyvállalatok nehezményezik, hogy róluk egyelőre megfeledkezett a kabinet. A meghirdetett hétpontos mentőcsomag egyik kitétele, hogy havonta a cégek legfeljebb 200 ezer euró állami segítségben részesülhetnek, amit a munkavállalók elmaradt bérére fordíthatnak. Szlovákiában viszont legalább 1400 olyan cég működik, amelynél a havi 200 ezer euró nem fedezi a bérköltségek 80 százalékát (ez az állami kárpótlás felső határa). „Ezek a cégek együttesen 620 ezer dolgozót foglalkoztatnak, évente 3,25 milliárd euró járulékot és 1 milliárd euró adót fizetnek” – mondta Alexej Beljajev, a szlovák iparszövetség elnöke. „A kormány késlekedése miatt jelentős versenyhátrányba kerülünk az uniós országok nagyvállalataival szemben” – tette hozzá Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kritika talán korai, ugyanis Igor Matovic kormányfő kedden elmondta: igyekeznek segíteni a nagyobb munkáltatókon is, a részletekről az érintett cégekkel egyeztetnek. „Nem elégíthetjük ki azonban maradéktalanul az összes vállalkozás követeléseit, hiszen ez esetben csődbe menne az állam” – mondta Matovic. A zsolnai KIA Motors bejelentette, hogy április 6-tól újra beindítaná a 3800 embert foglalkoztató autógyárát, mivel vannak megrendelései. Az előírások szigorú betartása mellett április 9-ig három műszakban üzemelne, húsvétot követően pedig két műszakban.

A szlovák cégek legfeljebb

200

ezer eurós támogatásban részesülhetnek