Rossz hiteleket egybegyűjtő bankot tervez az EKB

P. S. | Az Európai Központi Bank (EKB) egy speciális pénzintézet felállításával segítené az eurózóna bankjait abban, hogy felkészülten nézhessenek szembe a járvány nyomán fellépő váratlan nehézségekkel. A pénzügyi válságból visszamaradt nem teljesítő hiteleket összegyűjtő „rossz bank” létrehozásáról már egyeztettek is az Európai Bizottsággal, de az elképzelés a Financial Times információi szerint kemény ellenállásba ütközött Brüsszelben.

Bár a bő egy évtizede a világon végigsöprő pénzügyi válság és az eurózóna krízise távolinak tűnik, de örökségük visszamaradt az európai banki könyvek rossz hiteleket kimutató rovataiban. A kölcsönportfólió kitisztítására már jelentős erőforrásokat áldoztak a pénzintézetek. Az utóbbi négy évben az euróövezet 121 legnagyobb bankja majdnem a felére, 506 milliárd euróra csökkentette nem teljesítő hiteleinek összesített értékét, ez a teljes hitelállományuk 3,2 százaléka. A görög, ciprusi, portugál és olasz bankok esetében azonban az átlagos arány még mindig 6 százalék fölött van. A teher a válságokban súlyosan megtépázott Görögországban a legnagyobb. A görög bankok könyveiben még mindig 35 százalékos a „mérgezett” hitelek aránya, pedig az EKB nyomására az elmúlt négy évben már 40 százalékkal csökkentették ezt az állományt. A négy legnagyobb görög bank további 32 milliárd euró értékű rossz hitel eladására készült, ám a járvány most keresztezte ezt a tervüket. A „rossz bank” létrehozása viszont megoldást kínálhatna.

Korábban, a globális válság után, külön-külön Spanyolország, Írország és Németország is létrehozott rossz bankot. Ez a trend azonban Brüsszel rosszallásába ütközött. Az Európai Bizottság régóta szigorúan fellép az ellen, hogy az államok beavatkozzanak a magánvállalatok életébe: a rossz bankok felállítását EU-direktíva akadályozza. A járvány súlyosbodásával párhuzamosan az intervenció elleni brüsszeli szigor olvadni látszik: Margrethe Vestager versenyjogi biztos azt nyilatkozta, nem lát kivetnivalót abban, ha a kormányok felvásárolnak a járvány miatt legyengült vállalatokat, megelőzendő, hogy az EU-n kívülről lecsapjanak rájuk. Ám a rossz bank ügyében Brüsszel egyelőre hajthatatlannak tűnik, sőt a Financial Times forrása szerint egyelőre még a kérdés további tárgyalásától is elzárkózik. A közös kötelezettségvállalás érzékeny téma az EU-ban. Az állam- és kormányfők tanácsa csütörtökön tárgyal a pénzügyminiszterek által javasolt 540 milliárd eurós segélycsomagról, ahol ismét előkerülhet a közös adósságvállalás, a „koronakötvények” erősen megosztó ügye.