Franciaország a GDP 20 százalékának megfelelő összeget, 450 milliárd eurót fordított március közepe óta a koronavírus-járvány gazdasági hatásait enyhíteni célzó mentőcsomagokra – mondta Bruno Le Maire pénzügyminiszter a BFM TV-nek. Ebbe beletartozik minden, a munkabérekhez nyújtott támogatástól az adókedvezményeken és az egyéni vállalkozók számára létrehozott szolidaritási alapon át az állami hitelgaranciákig. Az utóbbiakra összesen 300 milliárdot szánnak, de ez csak akkor jár közvetlen költségvetési következménnyel, ha a kölcsön felvevője csődbe megy – tette hozzá Le Maire. A legtöbb pénzt a kényszerszabadságra küldöttek béréhez nyújtott támogatás emésztette fel, az állam állja a bruttó bérük 70 százalékát, de az arány június 1-jétől fokozatosan csökken.
A járvány által leginkább sújtott ágazatok számára külön segélyprogramot dolgoznak ki. A turizmust újraindító terv már megszületett, az autóiparit ma teszik közzé, a légiipari pedig a jövő hétre várható. Le Maire azt ígérte, hogy Emmanuel Macron elnök rendkívül fontos intézkedéseket jelent majd be, amelyek elősegítik az autók iránti kereslet felpörgetését, cserébe viszont a kormány elvárja a gyártóktól, hogy a termelés egy részét hazavigyék külföldről. Le Maire külön kitért a Renault-ra, amelyben az állam 15 százalékos tulajdonnal rendelkezik. A kormány jelenleg is tárgyal a vállalattal egy ötmilliárd eurós állami hitelgaranciáról, ám a segítséget feltételekhez köti: a Renault-nak Franciaországba kell telepítenie az elektromos autók gyártását, és el kell köteleznie magát a környezetvédelem mellett. Azt viszont nem várják el a cégtől, hogy nyitva tartsa valamennyi hazai üzemegységét (az egyetlen kivétel a Párizshoz közeli, flinsi gyár, amelyet semmiképpen nem állíthatnak le), és az állam azt sem garantálja, hogy nem lesznek elbocsátások a Renault-nál. „Ezt felelőtlenség lenne kizárni” – fogalmazott a tárcavezető. Azt is hangsúlyozta, hogy a kormány egyelőre nem tervezi tulajdonrészének növelését a Renault-ban, amelynek eladásai 25,9 százalékkal estek az első negyedévben, miután a legtöbb országban leállították a gyártást és az értékesítést is.
A kormányzati intézkedések következtében Franciaország GDP-arányos államadóssága az év végére kétségtelenül meg fogja haladni a tervezett 115 százalékot – erősítette meg Gérald Darmanin költségvetési miniszter a Le Figarónak adott interjúban, pontos számot azonban nem mondott. „A válság következtében nőnek a kiadások és csökkennek a bevételek. Az eladósodást választottuk a csőddel szemben, ez utóbbi katasztrofális lett volna” – mondta, de kizárta az adóemelést és a megszorításokat is. „A növekedés vagyont teremt, amely lehetővé teszi majd a kölcsönök visszafizetését” – jelentette ki.
Párizs eddig
450
milliárd eurót költött válságkezelésre
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.