Bóvlipapírokat kellene vennie az EKB-nak

Fel kell pörgetnie az Európai Központi Banknak (EKB) az eszközvásárlási programjait az elemzők szerint. A múlt heti kamatdöntő ülés után elkeseredettség érződött a kereskedők közt, pedig a jegybank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a monetáris kondíciókon. A kommentárok szerint a befektetők azt várják, hogy a jegybank a bóvlikötvényekre is kiterjessze a programokat.

A szakértői vélemények szerint a jegybank a nyár folyamán lép majd rá a gázra. Lesz mit venni, az ABN Amro becslése szerint a tagállami kormányok az év hátralévő részében még 850 milliárd eurónyi állampapírt bocsáthatnak ki. Arra ugyan senki nem számít, hogy ezt a jegybank szívja majd fel, de Christine Lagarde jegybankelnök is célzott már rá, hogy bővíteni fogják az eszközvásárlásokat.

Lagarde a kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón a bóvlikötvényekre vonatkozó kérdésre azt felelte: a gazdasági folyamatoknak megfelelően, rugalmasan kezelik majd a helyzetet. Az elemzők ebből arra következtetnek, hogy a kormányzótanács már fontolgatja a lépést. A Commerzbank szakértője, Jörg Kramer úgy nyilatkozott, hogy az EKB-nak Olaszország miatt el kell magát határoznia: akkor is meg kell venni az olasz papírokat, ha azokat a befektetésre nem ajánlott szintre minősítik le. A Capital Economics elemzői úgy érveltek: azért kell bővíteni a programot, mert a jegybank eddig csalódást okozott a piacoknak azzal, hogy nem látszik elég eltökéltnek.

Pedig a csütörtöki kamatdöntésen két fontos újdonságot is bejelentettek. A bankoknak nyújtandó hosszú lejáratú hitelprogram (TLTRO) kamatait mínusz 50 és 100 bázispont közé csökkentette a jegybank, továbbá májusban célzott hiteleszközt indít a bankoknak PELTRO néven, amelynek kamata 25 bázisponttal a nullaszázalékos kulcsszint alatt lesz. A becslések szerint ezzel nagyjából 3 milliárd eurónyi ingyenpénz kerül a szektorba. Az európai bankpapírok mégis 3–6 százalék közti mínuszokkal fejezték be a kereskedést. A kommentárok szerint az amúgy is gyenge negyedévet záró bankok hathatósabb segítségre számítottak volna: az ágazatnak fontos lenne, hogy a bóvlikötvények is élvezzék az EKB támogatását.

A rossz hangulatot valószínűleg fokozta, hogy az ülés előtt tették közzé a rendkívül rossz GDP-adatokat is. Az euróövezet gazdasága éves bázison 3,3, negyedéves bázison pedig 3,8 százalékot zsugorodott az idei első három hónapban, ami az adatszolgáltatások 25 éve alatt a legrosszabb mutató. Másnap a jegybank aggasztó képet festett a jövőről: a járványt követő válság az optimista forgatókönyv szerint

5 százalékkal, közepesen súlyos lefolyás esetén 8 százalékkal, a legrosszabb esetben pedig 12 százalékkal vetheti vissza az eurózóna nemzeti össztermékét. Az EKB a közepesen súlyos lefolyást tartja a legvalószínűbbnek, ebben az esetben 2022 végére érheti el az övezet gazdasága a járvány előtti szintet.