Már több mint 64 millió bevándorló az Európai Unióban: van egy ország, aki erre várt és bőszen tapsol – „nélkülük hanyatlás jön, nem szép új világ!"
Európa népessége rohamosan fogy, miközben a bevándorlók száma rekordokat dönt. Amennyiben a trendek nem változnak a kontinens demográfiája teljes átalakuláson eshet át a következő években.
Az európai döntéshozók körében nincs egyetértés, számos politikus támogatja a tömeges migrációt, míg mások óvatosságra intenek.
Rekordot döntött a bevándorlók száma
Az Európai Unióban élő bevándorlók száma 2025-ben elérte a 64,2 milliót, ami 2,1 milliós emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva és rekordnak számít – derül ki a Centre for Research & Analysis of Migration (CReAM) tanulmányából, ami az RFBerlin társadalomkutató intézet egyik rendezvényén került publikálásra.
A jelentés arra is rámutat, hogy 2010-ben a vonatkozó adat 40 millió volt, tehát nagyjából 62 százalékos emelkedés figyelhető meg.
A legtöbb bevándorlót befogadó ország továbbra is Németország maradt, a külföldön születettek száma eléri a 18 milliót, ami kiemelkedően magasnak számít a 83,6 milliós lakosságszámhoz viszonyítva. Bár a bevándorlók 72 százaléka munkaképes korú, a vonatkozó statisztikák arról számolnak be, hogy az érintett társadalmi csoportban a munkanélküliek száma kiugróan magas. Németországban a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék körül mozog, azonban a 2015-ben érkezett migránsok körében ez az arányszám egy 2022-es felmérés szerint elérte a 36 százalékot.
Németország továbbra is a migráció egyik legfőbb célországa maradt, mind nominálisan, mind népességarányosan
− nyilatkozta Tommaso Frattini, a CReAM tanulmányának egyik szerzője.
A felmérés szerint a migrációs trendek aszimmetrikusan alakultak a különböző európai országok között:
- Luxemburg, Málta és Ciprus esetében a migránsok száma népességarányosan magasabb,
- a menedékkérelmek benyújtása pedig elsősorban Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és Németországban történt.
A Németországban benyújtott menedékkérelmek száma 2025-ben elérte a 2,27 milliót.
A spanyol kormány illegális migránsokra alapozná a jövőt
Egy javaslat értelmében a spanyol kormány az országban jogellenesen tartózkodó bevándorlók státuszát legalizálná. Pedro Sanchez szocialista miniszterelnök a döntést a romló demográfiai mutatókkal indokolja:
Spanyolország, más európai országokhoz hasonlóan, öregszik. Amennyiben nem fogadunk be új embereket, akik dolgoznak és hozzájárulnak a társadalombiztosítási rendszer fenntartásához, akkor jólétünk hanyatlásnak indul, innovációs képességünk csökken, és közszolgáltatásaink (egészségügy, nyugdíjrendszer, oktatás) megsínylik
− írta egy nyílt levélben, amiben arra is kitért, hogy ezek az emberek építik majd fel a gazdag és sokszínű Spanyolországot.
A miniszterelnökkel Alberto Nunez Feijoo, az ellenzéki Néppárt vezetője nem ért egyet:
Spanyolország egy migrációs problémát importál az egész Európai Unióba
− mondta egy fórumon.
Öregedő társadalom
Európa társadalma a legfrissebb kutatások szerint rohamosan csökken. Előrejelzések szerint 2100-ra az Európai Unió népessége 11,7 százalékkal csökken majd, ami 53 millió főt jelent.
2025-ben az Európai Unió népességét 451,8 millió főre becsülték, miután 2022-ben a Covid–19-járványt követően visszaesés volt megfigyelhető a születésekben. Becslések szerint a népesség a következő három évben növekszik majd, a 2029-es tetőzést követően pedig fokozatosan esni fog, 2100-ra csupán 398,8 millióval fővel számol az Eurostat.
A népességfogyás mellett hatalmas problémát jelent az elöregedés is, 2100-ra a gyermekek és fiatalok (0–19 évesek) aránya a társadalmon belül várhatóan 20 százalékról 17 százalékra esik majd, míg a munkaképes korú népesség (20–64 évesek) aránya 58 százalékról 50 százalékra csökken.
Míg a fiatalok és a munkaképesek aránya csökken, addig az idősek aránya növekszik. A korfa egyértelműen egy öregedő társadalom képét festi le.
A népesség túlnyomóan 50 év feletti, munkaképes korú emberekből áll, míg a 20 év alatti fiatalok aránya igen alacsony.
Opció lehet a bevándorlás, de nem mindegy honnan és hogyan
A spanyol terv több szempontból is problémás lehet. Egy friss dán kutatás kimutatta, hogy a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezők, valamint azok leszármazottai jelentősen rontják a bűnelkövetési statisztikákat, míg a a délkelet-ázsiai, például indonéz, thai és vietnámi hátterű, fiatal férfiak bűnelkövetési rátája sok esetben alacsonyabb, mint a befogadó társadalmaké.
Szintén figyelembe kell venni a kibocsátó országban uralkodó körülményeket, mivel az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről érkezők túlnyomó része a háborúk miatt, kényszerből kelnek útra, addig a délkelet-ázsiaiak többsége munkavállalás céljából érkezik Európába.
Mindemellett fontos megemlíteni a kulturális és vallási különbségeket is, mivel ezek a tényezők nagyban befolyásolják a munkavállalásra való hajlandóságot, illetve a befogadó társadalmak normáihoz történő igazodást, ami előfeltétele a sikeres integrációnak.
Fontos különbséget tenni a menekültek, valamint a munkavállalás céljából érkezők között. Míg az utóbbi csoporthoz tartozók kontrolláltan és korlátozott számban érkeznek Európába, addig a menekültek a legtöbb esetben tömegesen, valamint a nemzetközi jog vonatkozó rendelkezései értelmében illegálisan lépik át az Európai Unió határait.
