Elveszett a bizalom a török líra piacán
Újabb történelmi mélypontra csúszott a török líra: a bő tíz hónapja folyamatosan gyengülő deviza tegnap átlépte a dollárral szembeni 7,2-es szintet, mielőtt korrigált volna. A líra január eleje óta már több mint 20 százalékot gyengült, a tegnapi mélypont 10 százalékkal van a 2018-as devizaválság során érintett szint alatt.
A líra több fronton is erős nyomás alatt áll: a két számjegyű infláció, az agresszív monetáris lazító ciklus, az emelkedő munkanélküliség, a jó ideig kontroll nélkül terjedő vírus, a rossz makrogazdasági kilátások mind hozzájárultak a török fizetőeszköz elértéktelenedéséhez. A tegnapi rohamos gyengülést Thomas Barkin, a richmondi Fed elnökének szavai váltották ki, aki azt mondta: az amerikai jegybank csak azzal az országgal indít swapcsatornát, amelyikkel kölcsönös bizalom áll fenn. A kereskedők ezt úgy értelmezték, hogy Ankara nem kapja meg a várt dollárlikviditást.
Berat Albayrak gazdasági miniszter, Recep Tayyip Erdogan államfő veje igyekezett menteni a helyzetet: 2000 érdeklődőnek tartott online befektetői tájékoztatót, amelynek során esküdözött, hogy az éves GDP-adat pozitív lesz, az ország pénzügyileg ellenálló, és tagadta, hogy az állam elkeseredett harcot vívna a líra védelmében. A tárcavezető szavait azonban gyengíti, hogy a bankfelügyelet épp a beszéde előtt jelentett be új tőkekorlátozásokat a líraügyletekre, hogy megnehezítse az eladási hullámot.
Több elemző szerint a jegybank politikai befolyásoltsága, Erdogan államfő harci retorikája és a piaci trendekkel való ellenkezés miatt végleg elfogyott a befektetői bizalom. A Jefferies piaci kommentárjában úgy fogalmazott: a török hatóságok igyekeznek önbizalmat sugározni, de a piac látja, hogy a király meztelen. Az Economic Intelligence Unit (EIU) elemzője, Agathe Demarais szerint addig nem is fog stabilizálódni a devizaárfolyam, amíg vissza nem áll a piaci bizalom.
Törökország helyzete azonban most jobb, mint a 2018-as devizaválság idején volt – hangsúlyozta lapunknak Boér Levente, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. „Nincsenek érdemi egyensúlytalanságok a pénzügyi rendszerben, a bankszektor a járvány miatti céltartalékoktól eltekintve jó negyedévet zárt, nincs vállalati csődhullám, a részvény- és állampapírpiacon sem látszik az elértéktelenedés. Ráadásul két éve Törökországban még egész más inflációs környezet és kamatszint volt: reálértéken nézve messze még az új líramélypont.”
Az elemző szerint a török jegybank kontrolláltan engedi esni a devizaárfolyamot, a gyenge líra a járvány után még növeli is a török termékek versenyképességét. A külső eladósodottság miatt fundamentálisan gyenge a török gazdaság, de a mostani eladási hullám fő mozgatórugója a járvány miatti kockázatkerülés. „Addig nem beszélhetünk devizaválságról, amíg a lakosság nem kezd el dollárt venni, ahogy az két éve is történt.”
A piac oldaláról a líragyengülést látva többször felmerült az igény, hogy Ankara üljön le tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de Erdogan legutóbb április közepén jelentette ki, hogy nem kérnek a mentőcsomagból. Boér szerint, ha Ankara nem akar az IMF-fel szerződni, szóba jöhetnek más országok is, például Katar, amellyel már van is megállapodásuk. „A fő különbség a két évvel ezelőtti válsághoz képest, hogy most az amerikai–török kapcsolatok sokkal jobbak, ebből az irányból számítok pozitív változásra.”
Az ország kilátásai homályosak, a piaci kommentárok széles sávban jelzik előre a 2020-ra várható GDP-adatot. Albayrak szerint növekedésre számíthatunk, de a piaci becslések a stagnálás és a 8 százalékos GDP-csökkenés közé teszik a várható adatot. Boér viszont úgy véli: két éve mindenki temette Törökországot, a gazdaság megjárta a poklot, a GDP-adat viszont akkor és tavaly is pozitív lett, így idén sem zárható ki, hogy bővül a nemzeti össztermék.
