Távolinak tűnik még a német talpra állás

Látják már a fényt az alagút végén a német piaci szereplők, miután a gazdaság egésze megkezdte a járvány utáni újranyitási folyamatot. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet hangulatindexei, ha nem is drámai mértékben, de egészségesen felpattantak májusban. Az üzleti hangulatmutató a várakozásokat felülmúlva 79,5 pontra nőtt az áprilisi 74,2-ről. Ami igazán fontos: a várakozásokat jelző alindex 80,1 pontra ért a megelőző havi 69-ről. A piaci szereplők közül a kiskereskedők helyzetértékelése javult a leginkább, ahogy a korlátozások után meglódulni látszik a fogyasztás. A szolgáltató szektor és a feldolgozóipar szereplőinek megítélése is javult, de a hangulatuk még korántsem nevezhető optimistának.

Klaus Wohlrabe, az Ifo vezető közgazdásza ugyanakkor hangsúlyozta: a javuló hangulat ellenére még mindig két számjegyű második negyedéves GDP-csökkenésre számítanak. A részvénypiaci kereskedők optimistán fogadták az adatközlést: a frankfurti DAX is folytatta menetelését, 2,5 százalékos emelkedésben volt nyitás után nem sokkal. A vezető német papírok szektorfüggetlenül drágultak, leszámítva a gépjárműipari részvényeket: az ágazat kilátásai továbbra is a leggyengébbek Németországban, különösen annak fényében, hogy a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű szektor egyelőre nem kap a kormányzattól külön ágazati támogatást.

Az elemzői vélemények szerint a talpra állás azonban még távol van, főleg úgy, hogy a járvány csúcsának idejéből, áprilisról és májusról még kevés makroadat látott napvilágot. A tegnapi végleges német GDP-adatok nem okoztak meglepetést: a gazdaság 2,2 százalékkal zsugorodott éves bázison az idei első negyedévben. Mivel a tavalyi utolsó három hónapban a GDP-változás mértéke mínusz 0,1 százalék volt, a német gazdaság hivatalosan is recesszióban van. A nemzeti össztermék csökkenésének fő oka a fogyasztás zuhanása, a tőkeberuházások átmeneti lefagyása és az export leállása. A beruházások 6,9, a fogyasztás 3,2, az export pedig 3,1 százalékkal esett negyedéves bázison. Mindezt valamennyire tudta ellensúlyozni a nemzeti össztermék 10 százalékát kitevő és a legtöbb embernek munkát adó ágazat, az építőipar 4,1 százalékos bővülése. A kormányzati kiadások ugyan 0,2 százalékkal nőttek, de ez egyelőre nem fejtett ki érdemi hatást a gazdasági teljesítményre. Ráadásul a kormányzati várakozás 6,3 százalékos GDP-csökkenés az idei évre, ami a második világháború óta a legsúlyosabb visszaesés lenne.

Az ING elemzői szerint üdvözlendő a piaci szereplők hangulatának javulása, ennek ellenére semmi ok az örömre. Úgy néz ki, mint egy V, úgy jár, mint egy V, de ez nem egy V – utaltak a bankház elemzői piaci kommentárjukban a válság lefolyásának várható alakjára. Carsten Brzeski, az ING közgazdásza szerint jól mutatja a krízis mélységét, hogy az ipari kapacitás kihasználtsága elérte a 2009-es mélypontot, és hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés nagyobb akadálya a termelésnek, mint a pénzügyi válság után. Szerinte felesleges arról ábrándozni, hogy a német gazdaság 2022 előtt visszatér a járvány előtti pályára.