Új fejezetet nyitott Washington a kínai részvények elbírálásában

Újabb fejezethez érkezett az amerikai–kínai kereskedelmi háború, amikor szerdán az Egyesült Államok szenátusa elfogadta azt a törvénytervezetet, amely alapján kitilthatják a kínai társaságokat az amerikai részvénypiacokról. A külföldi vállalatoknak bizonyítaniuk kell, hogy nem az állam tulajdonolja vagy irányítja őket. Több kínai cég a hazai számviteli rendszert használja, így az amerikai audithatóságnak, a PCAOB-nak nincs joghatósága a vállalat fölött. Az új jogszabály értelmében ha a PCAOB három évig nem látja a cég könyvelését, akkor annak értékpapírjait kitiltják az amerikai piacokról. Ugyan a jogszabály minden külföldi cégre vonatkozik, de még a jogalkotó sem rejtette véka alá, hogy kifejezetten Pekinget vette célba.

A jogszabály jól reflektál az amerikai belpolitikában egyre növekvő Kína-ellenes hangnemre, amely a koronavírus-járvány miatt csak tovább durvult. Maga a törvény azonban nem új keletű, gyökerei egyidősek Donald Trump elnökségével. A kereskedelmi háború kirobbantása mellett az elnök folyamatosan vizsgálja annak lehetőségét, hogy miként tudná korlátozni a kínai cégek egyre növekvő amerikai jelenlétét. A most elfogadott jogszabály előzménye már tavaly júniusban megszületett, egy tervezet, amely szigorú auditmegfelelési követelményeket írt elő a kínai vállalatoknak. Emlékezetes a Huawei tavalyi tiltólistára helyezése. 2019 szeptemberében pedig arról pletykáltak, hogy Donald Trump egyszerűen kitiltaná a kínai cégeket az amerikai részvénypiacokról, de erről az elnök végül letett. A Fehér Házban az is téma volt, hogy miként lehetne eltiltani az amerikai befektetőket a kínai piacoktól, de erre sokáig nem találtak módszert.

A befektetési tilalom egyik első elemeként azonban a kormányzat a múlt héten utasította a szövetségi nyugdíjalapot, hogy tartózkodjon a kínai piacoktól. A munkaügyi miniszter, Eugene Scalia úgy fogalmazott, hogy ezek a befektetések több milliárd dollárnyi nyugdíj-megtakarítást helyeznek átláthatatlan kínai cégekbe, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC is figyelmeztetett, hogy egyes külföldi cégekbe való befektetések extra kockázattal járnak. Jay Clayton, a SEC vezetője egy sajtóközleményben április végén azt írta: egyes fejlődő piacokon, különösen Kínában nagy az esélye, hogy a piaci közzétételek hiányosak vagy félrevezetők, befektetői károk esetén pedig jóval szűkebb körű a kártérítési lehetőség, mint az amerikai piacon. A SEC július 9-re hívott össze nagybefektetőket, szabályozókat és egyéb piaci szereplőket egy kerekasztal-beszélgetésre, ahol a fejlődő piaci befektetési kockázatok kezelését fogják megtárgyalni. Egy közelmúltbeli illusztris eset pedig még jobban felkorbácsolta az indulatokat. A Nasdaqon jegyzett, a Starbucks riválisának szánt kínai Luckin Coffee-ról kiderült, hogy a 2019-es értékesítési adataihoz a semmiből hozzáírt 310 millió dollárt. Azóta szinte a teljes igazgatóságot elbocsátották, az idén a részvényárfolyam 90 százaléka semmivé lett. Ugyanakkor Kína kezében is van fegyver: az amerikai államadósság. A márciusi adatok szerint a 23 ezermilliárd dollárnyi amerikai adósság 5 százaléka, 1100 milliárd dollár van a kínai állam kezében. Alan Ruskin,

a Deutsche Bank stratégája egy korábbi nyilatkozatában azt is megjegyezte: Peking sokkal nagyobb játékos az amerikai piacon, mint Washington a kínain. Szerinte az amerikai–kínai viszony extrém feszült marad, ezért jól teljesíthetnek a menedékeszközök, az arany, a svájci frank és a jen.