Újabb büntetővám Pekingtől

A fejlett országok közül Ausztrália függ leginkább a kínai gazdasági kapcsolatoktól, Peking a legfontosabb kereskedelmi partnere, de a helyzet egyre rosszabbul alakul Canberra számára, amióta elkezdte sürgetni a koronavírus-járvány eredetének kivizsgálását. Peking a hét elején 80,5 százalékos büntetővámot vetett ki az ausztrál árpára. Ez öt évig érvényes, és gyakorlatilag kiszorítja ezt a terméket a legnagyobb piacáról. Az eladások értéke 2018-ban elérte az 1,5 milliárd ausztrál dollárt

(1 ausztrál dollár 210 forint), de nagyobb baj, hogy a prémiumminőségű, sörkészítésre alkalmas árpának nehéz lesz másik piacot találni, és több százmillió dollárt veszítenek, ha a termést takarmánynak adják el a Közel-Keletre. A Bloomberg értesülése szerint a kínai kormány ráadásul lépéseket fontolgat többek között a bor és a tejtermék bevitelének nehezítésére is. Mindkét árucikknek Kína a legnagyobb külföldi piaca 757, illetve 564 millió dolláros forgalommal.

Pekingnek többféle lehetőség áll rendelkezésére, például a minőség-ellenőrzés szigorítása, dömpingellenes és tiltott állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálat (mint az árpa esetében), a vám- és határellenőrzés elhúzása, de akár bojkottra is felszólíthatja a kínai fogyasztókat. Hasonló módszereket már korábban is bevetettek más országokkal, de Ausztráliával szemben is, négy vágóhíd termékeinek importját például „technikai” okokra hivatkozva tiltották meg május közepén. Döntés egyelőre nincs, és a feszültség éleződése talán el is kerülhető, mert Ausztrália megígérte, hogy nem fog reagálni az árpavámra. „Nincs semmiféle kereskedelmi háború, mindenki vegyen egy mély lélegzetet és egy hideg zuhanyt” – próbálta nyugtatni a kedélyeket David Littleproud agrárminiszter, aki egyébként a Reuters értesülése szerint az ausztrál kormány azon két tagjának egyike, akik kapcsolatba sem tudtak lépni kínai partnerükkel, hogy elsimítsák a vitát. A kétoldalú forgalomban fontos szerepet játszik a mezőgazdaság, ahol az ausztrál export 16 milliárd dollárt tett ki 2018–2019-ben, de az igazán nagy tétel a vasérc-, szén- és a földgázkivitel, amelyre Kínának égető szüksége van, így ezeket a termékeket illetően egyelőre szóba sem kerültek korlátozások. A kapcsolatok romlásának azonban komoly hatása lehet az ausztrál felsőoktatásra is – a külföldi diákok majdnem 40 százaléka ugyanis kínai –, valamint a turizmusra. Kína ausztráliai nagykövete már megemlítette, hogy a diákok és a látogatók esetleg bojkottálhatják az országot.

A kínai piac elveszítése rosszabbkor nem is jöhetne az ausztrál gazdaságnak, amely három évtized után először süllyed recesszióba, ráadásul a járvány miatt az átlagosnál is nehezebb új piacokat találni. A feszültség évek óta nő a két ország között a 2015-ben megkötött szabadkereskedelmi szerződés ellenére, de a fordulópontot szakértők szerint az jelentette, hogy 2018-ban az Egyesült Államok példáját követve Ausztrália is kitiltotta a Huaweit az 5G-hálózat kiépítéséből. Ezért arra számítanak, hogy a helyzet tovább romlik, ha Canberra az amerikaiakéhoz igazítja a politikáját.