A várt összeg felett növeli vásárlásait az EKB
M ég nagyobb tűzijáték az eurózónában – foglalta össze az Európai Központi Bank (EKB) döntéseit Carsten Brzeski, az ING régiós főközgazdásza, miután a bank tegnap bejelentette, hogy 600 milliárd euróval megemeli a járvány elleni küzdelemre létrehozott eszközvásárlási programjának, a PEPP-nek a keretösszegét. Az emelés jóval meghaladta a Bloomberg felmérésében valószínűsített 500 milliárd eurós bővítést és a Reuters 375 milliárd eurós előrejelzését. Az EKB tegnap azt is közölte, az idei évre mély euróövezeti recesszióval számol, és úgy véli, hogy az idei gazdasági visszaesést csak részben sikerül ledolgozni jövőre: az eurózóna GDP-je az EKB frissített előrejelzése szerint 8,7 százalékkal eshet vissza az idén, és 5,2 százalékkal bővülhet jövőre. Az éves átlagos infláció idén 0,3, jövőre 0,8 százalék lehet a bank szerint.
Az eszközvásárlás kibővítésének hírére félnapos gyengülés után azonnal három hónapos csúcsra ugrott a dollár ellenében az euró árfolyama, az olasz tízéves államkötvény hozama pedig 15 bázisponttal 1,39 százalékra, március óta a legalacsonyabb szintre csökkent. Az EKB annak ellenére erősítette meg elkötelezettségét, miszerint eszközvásárlásokkal segíti a gazdaságot, hogy korábbi vételeinek indokoltságát nemrégiben megkérdőjelezte a német alkotmánybíróság.
Rendkívül nagy csalódást is okozott volna az európai piacokon, ha nem növeli meg a PEPP márciusban 750 milliárd euróban limitált összegét. Az elemzők azért is vártak emelést, mert a 2020-ra szánt PEPP-ből áprilisban 119 milliárd, májusban 116 milliárd euró fogyott, és ebben az ütemben már októberre kimerült volna a keret. Az emelés mellett a bank a várakozásoknak megfelelően jövő júniusig meghosszabbította a programot. A PEPP tűzerejét tovább növeli, hogy az EKB megígérte: a lejáró mennyiséget 2022 végéig újra befekteti. A bank változatlanul hagyta mínusz 0,5 százalékos irányadó kamatát, amelyet a járvány kitörte előtt sokat bíráltak a megtakarítók. A koronavírus azonban átrajzolta a körülményeket. Az infláció a nulla felé konvergál az eurózónában az EKB célja, a valamivel 2 százalék alatti szint helyett, a gazdasági visszaesés mértéke pedig a pesszimista előrejelzéseket közelítheti.
A banknak a tegnapi döntések után is maradt puskapora. Nem terjesztette ki például a programot azokra a papírokra, amelyek kihullanak a hitelminősítők befektetésre javasolt kategóriájából, miközben a krízisprogramok felpumpálják egyes EU-tagállamok amúgy is nagy államadósságát. A kiterjesztés lehetőségét nem is tárgyalták tegnap a bank döntéshozói. „Tovább figyeljük a helyzetet, és megtesszük a megfelelő és arányos lépéseket” – válaszolta az ezt firtató kérdésre sajtótájékoztatóján Christine Lagarde, a bank elnöke.
Németország még több pénzt önt a gazdaságba
Csaknem egynapos tárgyalás után újabb nagy gazdaságösztönző csomagot fogadtak el a német kormánykoalíció pártjai. A 130 milliárd eurós fogyasztásserkentő terv összege 30 százalékkal haladta meg a várakozásokat. Az évtizedekig az állami takarékoskodás mintapéldájának tekintett Németország már korábban is az Európai Unió legnagyobb pénzügyi tűzerejű válságkezelő programját állította pályára a GDP-je egytizedének megfelelő összegben. Ennek ellenére a kormány 6,3 százalékos visszaesést valószínűsít erre az évre Európa legnagyobb gazdaságában, és ez még nagyobb is lehetett volna további intézkedések nélkül. A most elfogadott csomag egyik fő eleme, hogy a második fél évre 19-ről 16 százalékra csökkentik az áfa alapkulcsát, és 7-ről 5 százalékra az alsó kulcsot. Csökkentik az áramárakat, támogatásokhoz jutnak többek közt a vendéglátók, a szállásadók és a csúcstechnológiai kutatásokba befektetők, és egyszeri, 300 eurós juttatást kapnak minden gyermek után a szülők.
