Kartellezéssel vádolja Bukarest a multinacionális szolgáltatókat

Fittyet hánynak a bukaresti kormány felszólítására a monopolhelyzetben lévő romániai gázszolgáltatók, és nem hajlandók számottevően csökkenteni az árakat a háztartási fogyasztók számára. Az ország július 1-jén áll át a lakossági gáz árának liberalizálására, eddig a bukaresti energiaár-szabályozó hatóság szabta meg a tarifákat a kormány döntései alapján. (Az ipari fogyasztók már 2014 óta szabadpiaci feltételek mellett kapják az energiahordozót.) A 19 milliós lélekszámú Romániában a lakosság 35 százalékához jut el a földgáz, a fogyasztóknak június 30-ig kell választaniuk, hogy maradnak a jelenlegi szolgáltatójuknál, vagy újat választanak maguknak.

A felhasználók dolgát megkönnyítendő az energiaár-szabályozó hatóság ár-összehasonlítót készített, amelynek segítségével a fogyasztók összevethetik a lakóhelyük szerinti településen működő társaságok által felkínált árakat. A romániai piacon fellelhető, mintegy harminc gázszolgáltató közül 13 az eddiginél magasabb árat kínál, ötnek a díjszabása változatlan, és csak kilenc társaság szállította le a földgáz árát. A piac 90 százalékát egymás között nagyjából fele-fele arányban felosztó két nagy szolgáltató, a német tulajdonban lévő E.ON és a francia Engie többnyire ugyanolyan áron kínálja a gázt, mint az árszabályozás feloldása előtt. Az előbbi megawattóránként 134 lejes (9400 forint), az utóbbi 123 lejes (8700 forint) áron adja az energiahordozót a jövőben is, ez 0,2–2 százalék közötti árcsökkenés az eddigiekhez képest. Holott a szolgáltatók nyári időszakban megawattóránként 30-40 lejes nagykereskedelmi áron vásárolják a földgázt a termelőktől, a tél folyamán pedig 50-60 lejért.

Mindez olyannyira felbőszítette Virgil Popescu gazdasági és energiaügyi minisztert, hogy nemrég gazemberségnek nevezte a szolgáltatók árpolitikáját, azzal vádolva a társaságokat, hogy visszaélnek domináns piaci helyzetükkel. A tárcavezető úgy véli, ez már csak azért sem helyes, mivel a jelenlegi szabályozott ár meghaladja a gáz nemzetközi nagykereskedelmi árát, ezért szerinte az árliberalizálásnak egy 15-20 százalékos végső fogyasztóiár-csökkenést kellene eredményeznie. A miniszter kartellezéssel is megvádolta a nagy gázszolgáltatókat, és azzal fenyegetőzött, hogy az állam ismét közbelép a versenytanács, az energiaár-szabályozó hatóság és a kormány révén, ha a szolgáltatók a későbbiekben, például augusztus 1-jétől sem kínálják olcsóbban a gázt a fogyasztóknak. Az Engie nem reagált a bírálatokra, míg az E.ON kitart amellett, hogy nem csökkentheti a lakossági földgáz árát az árliberalizáció után, mivel a piacon nincs elegendő gázmennyiség hosszú távra elfogadható áron.

A romániai hatóságok az elmúlt időszakban egyáltalán nem fektettek hangsúlyt a lakosság tájékoztatására, a szabadpiacra való felkészülésre. Mindez abból is kiviláglik, hogy egy friss felmérés szerint a megkérdezettek kevesebb mint fele tud arról, hogy július 1-jétől megszűnik a lakossági gáz árának szabályozása Romániában, 77 százalékuk pedig nem rendelkezik megfelelő információval. Ezzel együtt a közvélemény-kutatás szerint a lakosság 38 százalékának áll szándékában gázszolgáltatót váltani, 29 százaléka marad a jelenleginél, 30,8 százaléka pedig nincs rácsatlakoztatva a földgázvezetékre.