Figyelmeztet az EKB: hiába lehet közel az iráni-amerikai béke, további kamatemelések jöhetnek, velünk marad az inflációs nyomás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Központi Bank (EKB) tisztviselői szerint egy esetleges amerikai-iráni békekötés sem feltételen akadályozna meg egy újabb kamatemelést. Az energiaárak stabilizálódása ugyan lassíthatja az inflációt, ám az elhúzódó válság hatásai még hosszú ideig velünk maradhatnak.
A szkepticizmus legfőbb oka, hogy a Hormuzi-szoros lezárásából adódóan a hosszú és sérülékeny ellátási láncokban keletkezett károk helyreállításához megfeszített munkára és időre lesz szükség.
Akár egy újabb kamatemelés is jöhet
Annak ellenére, hogy a döntéshozók üdvözlik a Hormuzi-szoros megnyitásának lehetőségét, Christine Lagarde EKB elnök türelemre és óvatosságra int és nem tartja elhibázott lépésnek a múlt heti kamatemelést.
Az EKB három év után ismét kamatemelést hajtott végre. A 25 bázispontos pozitív előjelű változás következtében az irányadó betéti ráta mértéke 2,25 százalékra emelkedett.
Az közel-keleti olajszállítások leállása miatt több ország kénytelen volt stratégiai készleteinek egy részét felszabadítani, amit most pótolni kell, ezért a kőolaj, valamint a finomított kőolajtermékek iránti kereslet előreláthatóan magasan ragadhat. Ez a hatás pedig az energiaárakban huzamosabb ideig is megmutatkozik majd:
A magas energiaköltségek valószínűleg tovább velünk maradnak, mint ahogy azt sokan remélték
− fogalmazta meg aggodalmait Peter Kazimir, a szlovák jegybank elnöke és az EKB kormányzótanácsának tagja, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az iráni háború negatív hatásait nem lehet néhány nap alatt hatástalanítani.
Nem csupán az infrastruktúrában keletkeztek károk, a harcok következtében a termelési kapacitások is csökkentek az olajfinomítók és gázmezők ellen intézett csapások következtében.
Az euróövezet országai számára a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a vállalatok a tartósan magas energiaárak okozta extra költségeket beépítik termékeik árába. A cégek vezetése ezzel egyidejűleg a munkavállalói oldalról is nyomás alá kerülhetnek, mivel az infláció hatására béremeléseket követelhetnek, aminek ezt követően szintén árfelhajtó hatása lehet.
Amennyiben a gazdaság negatív spirálba fordul, akkor az EKB döntéshozói nehéz helyzetbe kerülhetnek, mivel az infláció tartósan a 2 százalékos cél felett ragadhat, ami újabb, sőt drasztikusabb kamatemelést tehet szükségessé. A pénzromlás üteme az eurózónában 2026 májusában elérte a 3,2 százalékos szintet. Erre válaszul következet be a 25 bázispontos emelés.
A lehetséges béke ugyan eredményezett némi optimizmust a piacokon, azonban eufórikus állapotokról továbbra sem beszélhetünk:
Az EKB-ra nehezedő nyomás ugyan csökkent, azonban ez nem jelenti azt, hogy a kamatemelési nyomás jelentősen mérséklődött volna.
− mondta Greg Fuzesi, a JP Morgan közgazdásza, aki arra figyelmeztette ügyfeleit, hogy a múlt heti emelés után
szeptemberben újabb lépésre számít, és véleménye szerint mérsékelt kockázata van egy újabb kamatemelésnek.
Fuzesi aggodalmát több tisztviselő nyilatkozata is alátámasztja:
- Alvaro Santos Pereira, a portugál jegybank elnöke szerint hosszú időbe telik majd, amíg az energiahelyzet normalizálódik.
- Martin Kazaks lett jegybankelnök mindeközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a negatív gazdasági hatások egymásra épülnek, ezért a sokkhatás még nem futott ki.
- A Bundesbank elnöke, Joachim Nagel szerint az energiaárak mérséklését célzó fiskális intézkedések hatásai sem érvényesültek még teljesen az árakban, ezért a következő hónapokban ez tovább gyorsíthatja az inflációt.
Mindeközben a Bloomberg Economics szakértői is arra hívják fel a figyelmet, hogy jelenleg bizonytalanság uralkodik a piacokon, ezen pedig az esetleges amerikai-iráni béke híre sem változtatott nagy mértékben:
A megállapodás nem változtat az EKB kamatpályájáról alkotott véleményünkön, és továbbra is 25 bázispontos szeptemberi kamatemelést várunk. Ha azonban az energiaárak tartósnak alacsonyabb szinten maradnak, az ezzel kapcsolatos kockázatok csökkennének.
− írta David Powell és Simona Delle Chiaie elemzésükben.
Az energiaárakról és a kockázatokról
A háború ideje alatt az olajárak a 110 dolláros szint felett tetőztek, a Brent kőolaj hordónkénti ára elérte a 118 dollárt, míg a West Texas Intermediate (WTI) éppen 113 dollár előtt fékezett.
Amennyiben a békemegállapodás megszületik és azt valóban végrehajtják, akkor a Bloomberg elemzői szerint az olajárak tartósan a 70-75 dolláros sávban maradhatnak. Kihívást jelent azonban, hogy hiába zajlanak a megbeszélések, a két fél álláspontja bizonyos kérdésekben eltérő, így egyelőre nincs megállapodás:
- Rendezni kellene az iráni ballisztikus rakéta- és atomprogram sorsát,
- valamint Teherán proxy milíciáinak (például Hamász, Hezbollah) helyzetét.
Amerikai részről néhány keményvonalas republikános politikus egyenesen szkeptikus hangot üt meg:
Némileg aggaszt, hogy Irán láthatóan másként értelmezi a megállapodást, mint ahogyan azt az amerikai tárgyalódelegáció teszi
− adott hangot kétségeinek Lindsey Graham republikánus szenátor, Irán egyik legnagyobb kritikusa.
Annak ellenére, hogy az EKB alapforgatókönyve szerint a pénzromlás üteme 2028-ra 2 százalék alá lassulhat, Philip Lane az EKB vezető közgazdásza arra figyelmeztet, hogy
az energiaárakat kiszűrő, de az élelmiszereket tartalmazó infláció mértéke 2028-ban is a célérték felett maradhat.
Az európai jegybank jelenleg nagyobb nyomás alatt áll, mint a brit, vagy az amerikai monetáris politikáért felelős pénzintézet:
- Az amerikai jegybanknál (FED) 3,50–3,75 százalékos célsáv van érvényben,
- a brit jegybank (BoE) irányadó rátája pedig 3,75 százalék, míg
- az EKB az energiaválság ellenére semleges pénzügyi politikát folytatott és tartósan alacsony tartotta a kamatot, amit még az iráni háború kitörése előtt csökkentett alacsonyabb szintre. Ennek mértéke a legutóbbi emelés ellenére 2,25 százalék.
Ebből adódik, hogy az EKB esetében valószínűleg nagyobb a reagálási kényszer − mutatott rá Jari Stehn, a Goldman Sachs vezető európai közgazdásza, majd hozzátette, hogy az európai pénzinézet historikusan gyorsan reagált, amikor az infláció meghaladta a célértéket.
Az energiaárak okozta inflációs nyomás az Európai Uniót sebezhető időszakban érte, mivel a blokk a Covid19-pandémia óta nem képes tartós növekedési pályára állni, valamint gazdasági motorjának számító Németország gyenge teljesítményt produkál.
A gazdasági szakértők és döntéshozók között jelenleg nincs konszenzus az irányadó kamat kérdésében, ezért egyelőre nincs arról szó, hogy egy szigorítási ciklus elején járunk, azonban Christine Lagarde szavai óvatosságra adhatnak okot:
Egy amerikai-iráni megállapodás jó hír lenne, de amennyiben a pénzromlás üteme felgyorsulna, akkor azt azonnal meg kell fékezni. Ha az infláció kiszabadul a palackból, akkor sokkal nehezebb és költségesebb lesz stabilizálni a helyzetet, egy ilyen állapot hosszú távon pedig elfogadhatatlan lenne
− nyilatkozta az EKB elnöke egy francia rádióműsorban.
