Meglepően nagyot esett a német kivitel
Az elemzők meghökkenésére akkorát zuhant a német export és import áprilisban, mint harminc éve – amióta a mostani formájukban közzéteszik ezeket az adatokat – még soha. Eközben szinte elolvadt az ország külkereskedelmi többlete, amire az utóbbi évtizedekben csak egyszer volt példa, majdnem húsz éve. A szufficit a márciusi 17,4 milliárdról 3,5 milliárd euróra zuhant. „Ez az utolsó adat a német gazdaság eddigi legsötétebb hónapjáról. A legrosszabb mögöttünk van, innentől már szépül a kilátás” – írta Carsten Brzeski, az ING fő makroközgazdásza, hozzátéve, hogy a kilábaláshoz ezúttal nem lesz elegendő az ázsiai országok keresletének lendülete, mint a 2008–2009-es válság után.
Az áprilisi adatokból kitűnik, hogy a nagy baj a német vállalatok európai piacaival van. A világ egyik legnagyobb külkereskedőjének exportja az euróövezetbe 34,8 százalékkal esett vissza éves alapon, míg az unión kívüli országokba irányuló kivitel csak 27 százalékkal. Ez a mérsékeltebb ráta azonban csak arra volt elegendő, hogy az export átlagos csökkenésének mértékét 31,1 százalékra korrigálja. Az eurózóna súlya a német kivitelben jóval nagyobb, mint az Egyesült Államoké és Kínáé együttesen: csak Franciaország, Hollandia, Olaszország és Ausztria együtt az export majdnem negyedét kötötte le 2019-ben. Az adatok rávilágítanak, mi az oka, hogy Berlin, Párizzsal vállvetve, miért a válság sújtotta euróövezeti országok kisegítésében látja a kilábaláshoz vezető utat. A Google mobilitási adatai szerint a járványkorlátozások olyan országokban csökkentették drasztikusan az aktivitást, amelyek a német termékek jelentős felvevőpiacai, beleértve Franciaországot is. A Capital Economics elemzése szerint a nyitott külkereskedelmű gazdaságok, mint amilyen Németország is, gyorsabban magukhoz térhetnek a válság után, mint például a turizmusból hagyományosan jelentős bevételt realizáló dél-európaiak. A német termékeket azonban ezekben az államokban is el kell adni. Az ugyancsak tegnap Párizsban közzétett francia adatok is azt jelzik, hogy Németország sokkal erősebben függ az európai konjunktúrától. Franciaország külkereskedelmi hiánya a gyenge export miatt 5 milliárd euróra szökött fel áprilisban, esetében azonban, az elmúlt éveket tekintve, ez az adat nem kiugróan rossz.
A német adatok közzététele után több mint 2 százalékot zuhantak a fő európai részvényindexek, gyengült az euró és erősödött a menekülővaluta, a svájci frank, jelezve, hogy nemcsak az európai gazdaság zászlóshajójának tekintett Németország függ a kontinens többi gazdaságától, hanem a befektetők szerint ez fordítva is igaz. Ezt az összefüggést demonstrálták a rendkívül gyenge áprilisi cseh és magyar külkereskedelmi adatok is. A német kilábalás sebessége attól függ, nem kell-e újra nemzetközi értékláncokat megtörő intézkedéseket bevezetni a járvány miatt, illetve milyen ütemben enyhítenek korlátozásaikon a németek külkereskedelmi partnerei – mondták az elemzők. „Az exportszektorban biztosan lesz egy ideiglenes visszapattanás, de ami a középtávú kilátásokat illeti, nem ígérnek sok jót a külkereskedelmi feszültségek, a Brexit és a globális ellátási láncok megszakadásai. A visszapattanás a következő hónapokban nem a normálishoz való visszatérést fogja jelenteni” – írta Carsten Brzeski.
