Megnyirbálnák a román luxusnyugdíjakat
Évek óta húzódó vita végére igyekezett pontot tenni a bukaresti parlament azzal, hogy elrendelte a különleges nyugdíjak sávos megadóztatását. A luxusnyugdíjnak titulált öregségi járulékok kérdése időről időre társadalmi felháborodást vált ki, mivel ezek túlnyomó része az 1423 lejes (101 ezer forint, egy lej 71 forint) átlagnyugdíj többszörösét teszi ki. A pártok között mára konszenzus alakult ki az ügyben, így a törvényhozás alsóháza a múlt héten simán elfogadta a speciális nyugdíjak progresszív adózását. A módosítással 85 százalékos adót vetnek ki a különnyugdíjak havi 7000 lej (500 ezer forint) feletti részére, a 2000 és 7000 közötti részt 10 százalékkal adóztatják meg. Romániában egyes foglalkozásokhoz kötik a speciális illetményt, amelyet nem a járulékbefizetés alapján, hanem külön törvényben határoznak meg. A bírák, ügyészek, pénzügyőrök, pilóták, parlamenti képviselők és szenátorok, diplomaták, katonák, rendőrök és titkos ügynökök szolgálati járandóságára tavaly mintegy 640 milliárd forintnak megfelelő összeget költöttek. A téma aktualitását a nyugdíjrendszer finanszírozhatatlansága is indokolta, a nyugdíjkassza hiánya átszámítva már meghaladta a 170 milliárd forintot. Ráadásul szeptembertől 40 százalékkal kellene emelni a nyugdíjakat Romániában, ám a kormány szerint erre nincs elég pénz, és legfeljebb 10 százalékos indexálásra van lehetőség. Előrejelzések szerint a román államadósság 2021-ben a hazai össztermék (GDP) 55 százalékát is meghaladhatja, márpedig ez esetben be kellene fagyasztani a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét.
A parlament januárban a hadsereg, a rendvédelmi szervek és a hírszerző ügynökségek dolgozóinak kivételével minden jogosult esetében eltörölte a speciális nyugdíjakat, a jogszabályt azonban az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította. Ezúttal is az asztalukra kerül a törvény, miután a bukaresti legfelső bíróság és az ombudsman is megtámadta. Puskás Bálint egykori alkotmánybíró lapunknak úgy nyilatkozott, minden bizonnyal elbukik az újabb próbálkozás is, és ezzel szerinte a politikusok is tisztában vannak, s igyekeznek a talárosokra hárítani a felelősséget. Puskás – aki 2007 és 2016 között dolgozott alkotmánybíróként – felhívta a figyelmet arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 50 százalék körül határozta meg a progresszív adózás még tolerálható arányát, a most meghatározott 85 százalék ezt jóval túllépi, és gyakorlatilag vagyonelkobzásnak minősül. Szerinte ki kellene dolgozni a kizárólag hozzájáruláson alapuló nyugdíjrendszert, majd különjuttatást megállapítani bizonyos kategóriákban.
„Nem intézmények, hanem bizonyos dolgozói kategóriák szerint kellene biztosítani a speciális nyugdíjat. Például a rendőrség esetében csak a kábítószer elleni vagy a bűnügyi osztály munkatársainak kellene különnyugdíjat adni, valamint azoknak a bíráknak, ügyészeknek, akik nem folytathatnak más jövedelemszerző tevékenységet az oktatáson kívül, és akiknek adott esetben az életük is veszélyben forog a döntésük, ítéletük miatt” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Puskás. Szerinte a jelenlegi rendszer immorális, aránytalanságait pedig mindenképp meg kell szüntetni.
