Nagyobb segítséget kér most már Írország és Belgium is

Hiába várjuk a jó híreket az Európai Unió tervezett kilábalási alapjával kapcsolatos vitákról, még hetekig ugyanez maradhat a helyzet. Az érdemi tárgyalások nem kezdődtek el a pénzügyminiszterek keddi megbeszélésén, és várhatóan az eurócsoport mai konferenciáján sem lesz előrehaladás.

Lassan kirajzolódnak azonban a frontvonalak az Európai Bizottság indítványozta 750 milliárd eurós alap részleteiben egyet nem értők között. A legutóbbi fejlemény: a morgolódókhoz csatlakoztak az írek és a belgák is. A múlt héten ugyanis érdemi eredmény nélkül zárult az EU és Nagy-Britannia közötti tárgyalások negyedik fordulója a brit kilépés utáni kapcsolatokról. Írország és Belgium szerint immár egyre tapinthatóbb a kockázat, hogy nem sikerül megállapodást elérni az év végéig. Ez számukra azt jelentené, hogy nemcsak a járvány hatásait sínylik meg keményen, hanem robusztus brit gazdasági kapcsolataik miatt a Brexitet is.

A bizottság által javasolt elosztási módszereket megkérdőjelezte Ausztria, Dánia, Hollandia, Litvánia és Magyarország is, azzal az indokkal, hogy nem igazán azon alapulnak, hogy melyik tagállamot milyen mértékben sújtja a válság. Az indítvány a korábbi 500 milliárd eurós, tisztán támogatásokból álló német–francia javaslatra hajaz, de tartalmaz 250 milliárd eurónyi olcsó hitelt is. A legnagyobb kedvezményezettjei a dél-európai államok lennének, amelyeknek nagy súlyú turisztikai szektorát fenekestül felforgatta a járvány, valamint Lengyelország. Németország, amely a krízis közepette feladta korábbi szigorú költségvetési politikáját, érdekelt abban, hogy a támogatások segítsék magukhoz térni európai exportpiacait. A „takarékos államok” azonban – a dánok, finnek, hollandok és svédek – morális kockázatnak tartják, hogy nagy vissza nem fizetendő támogatásokat juttassanak olyan országoknak, amelyek nem folytattak feszes és gazdaságtámogató politikát a járvány előtt. A keleti tagállamok pedig attól tartanak, hogy rosszul jönnének ki a költségvetési alkuból. A német pénzügyminiszter, Olaf Scholz optimizmusának adott hangot a tárgyalásokkal kapcsolatban, de az a lehetséges kimenet, hogy 500 milliárd euróra alkudják le a csomag nagyságát, kiábrándító eshetőség – írták jegyzetükben a Deutsche Bank elemzői.

Pozitív fejlemények sem a mai eurócsoporti egyeztetéstől, sem az Európai Tanács jövő heti ülésétől nem várhatók. Ám reményekkel tekintenek előre a piacok július 9–10-re, amikor nem hivatalos információk szerint összeülhetnek az EU vezetői. Az Európai Bizottság sajtóosztálya kérdésünkre nem erősítette meg a dátumot, azt azonban igen, hogy a június 19-i videokonferencia után a tanács szeretne egy személyes összejövetelt.