Tovább korlátozzák az olaj kitermelését

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), Oroszország és más érdekelt országok megbeszélésein arról született döntés, hogy egy hónappal meghosszabbítják a kitermelés korlátozását, azaz júliusban napi 9,6 milliárd hordóval kevesebb olajat hoznak a felszínre a korábbinál. Ez ugyan százmillió hordóval kevesebb az eddiginél, mert Mexikó nem vállalta a kiterjesztést, de a változás csekély. A piacok pénteken előre beárazták a hét végi megegyezést: a Brent olaj ára 5 százalékkal 42 dollárra, háromhavi csúcsra ugrott. A világ együttes kínálatának tizedét kitevő csökkentést az exportálók annak ellenére szükségesnek látják, hogy a kereslet emelkedőben van, Kínában, Európában és az Egyesült Államokban is fokozatosan oldják az olajfogyasztást visszavető járványellenes korlátozásokat. A világgazdaság energiaigénye azonban messze nem akkora, mint volt: az év egészére az OPEC az egy napra eső kereslet kilencmillió hordós visszaesésére számít a válság előtti százmillió hordóhoz képest. Ez kiadós csökkenés, bár könnyebb a helyzet a március–áprilisinál, amikor eltűnt a globális kereslet egyharmada.

Az eddigi visszafogás sikeresnek bizonyult: az olaj ára megduplázódott a csaknem húszéves mélypontot jelentő, 20 dollár alatti hordónkénti szintről. Bár az ár a fele a 2018-ban látottnak, az emelkedés óriási vérátömlesztés a nagy exportáló országok költségvetéseinek – ám ezt az eredményt fenn is kell tartani. Bár a kisebb termelés is bevételkiesést okoz, a kínálat túl gyors bővítése ismét lejjebb nyomhatná az árat. Áprilisban az OPEC és a többi exportáló még úgy gondolta, hogy júliustól fokozatosan venne vissza a kitermelés csökkentésének a mértékéből, és a második fél évre már csak napi 7,7 millió hordós mérséklést terveztek a 9,7 millió hordó helyett. A korábban egymással ádáz árversenyt folytató Szaúd-Arábia és Oroszország azonban mostanra ismét belátta, hogy szükség van a szigor fenntartására. Egy hónapnál nagyobb hosszabbítást az oroszok nem vállaltak, mivel attól tartottak, hogy ha az ár esetleg visszapattanna az 50 dollár körüli szintekre, az már helyzetbe hozná a riválisnak tekintett, a jelenlegi árszint mellett veszteséges amerikai palaolaj-kitermelőket. Donald Trump amerikai elnök, aki már áprilisban nyomást helyezett a termelőkre a visszafogás érdekében, a szombati tárgyalások előtt is tárgyalt szaúdi és orosz vezetőkkel, és megdicsérte az olajár karbantartását. Az egyezség megszületése után Dan Brouillette amerikai energiaügyi miniszter egy Twitter-bejegyzésben sietett üdvözölni a döntést.

A visszafogást nagyrészt továbbra is Szaúd-Arábia és Oroszország vállalja magára. Azok az országok, amelyek nem teljesítették teljes mértékben az április–májusra vállalt csökkentést, ígéretet tettek, hogy július és szeptember közt behozzák a lemaradást. Köztük van Nigéria is, ahol az olajár ingadozása miatt már a szövetségi államrendszer is recseg-ropog. A 36 tagállam számára ugyanis központilag osztják ki a forrásokat, és az olajbevételek zuhanása sokuknak már-már a működését veszélyezteti. A fekete aranyból származó nigériai jövedelem májusi kormányzati becslés szerint az ötödére, 2,8 milliárd dollárra eshet vissza – írta a Bloomberg.