Tovább vásárolják az államkötvényeket

A várakozásoknak megfelelően a történelmi mélypontot jelentő 0,1 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat a brit jegybank. A Bank of England (BoE) emellett bejelentette, hogy 100 milliárd fonttal, 745 milliárd fontra bővíti kötvényvásárlási programját – ez a döntés is megegyezik azzal, amit elemzők vártak. Az eszközvásárlás célja átsegíteni a brit gazdaságot a koronavírus-járvány okozta válságon, amely márciusban és áprilisban a GDP 25 százalékos zsugorodásához vezetett. A BoE elsősorban brit államkötvényeket vesz, de fontos kitétel, hogy ezentúl a korábbinál lassabb ütemben, és a közlemény szerint a program az év végén lezárul. A pótlólagos ösztönzésnek egyébként rövid távon nem lesz jelentős piaci hatása Ian Williams, a Peel Hunt stratégája szerint, azt ugyanis már előre beárazták a piacokon.

A befektetők figyelmét ráadásul megosztja a Brexit is, az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatait illetően ugyanis változatlanul teljes a bizonytalanság. Az átmeneti időszak az év végén lejár, és ha addig nincsen megállapodás, akkor a kétoldalú forgalom a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint zajlik majd. Egyelőre többféle kimenetel is elképzelhető, ezek közül az ING elemzői négy forgatókönyvet vázoltak fel. Az első optimista, és abból indul ki, hogy London és Brüsszel ugyan nem hosszabbítja meg az átmeneti időszakot, de sikerül legalább egy alapvető, szűk körű szabadkereskedelmi megállapodást kötni. Gazdasági szempontból azonban ez is igen keveset jelent majd: az Egyesült Királyság mindenképpen elhagyja január 1-jén az egységes európai piacot, az áruforgalmat még esetleges vámmentesség esetén is adminisztrációs akadályok fogják nehezíteni. Várhatóan legalábbis ideiglenes zavarok keletkeznek az ellátási láncban, ami fokozza annak a veszélyét, hogy a brit gazdaság kilábalása a válságból W alakú lesz, vagyis a jövő év elején újra visszaesik a növekedés.

Gazdasági szempontból nem mutat lényeges különbséget a második forgatókönyv sem, amikor megállapodás nélkül telik le az átmeneti időszak. Politikai szempontból viszont már lényeges, hogy milyen hangulatban és milyen feszültségek közepette térnek vissza a felek a tárgyalóasztalhoz, az elemzők szerint ugyanis hosszú távon aligha fenntartható a kétoldalú kereskedelem a WTO-szabályok alapján. A harma­dik szcenárió szerint London és Brüsszel még júniusban megegyezik az átmeneti időszak hat-kilenc hónapos meghosszabbításáról, bár ennek az esélye napról napra csökken. A megoldás mindenesetre több időt adna a cégeknek a felkészülésre, és elodázná az elkerülhetetlen negatív gazdasági hatást, a visszaesés így nem esne egybe a koronavírus-járvány esetleges téli kiújulásával. Egyelőre igen valószínűtlen a negyedik forgatókönyv is, vagyis az, hogy nem júniusban, hanem később hosszabbítják meg az átmeneti időszakot, ha közelinek tűnik a megállapodás.