Betettek az olajlobbinak az indiánok

Az olajlobbi kiásta a csatabárdot azzal, hogy a sziú törzs szent helyein és rezervátumán keresztül fektette le a Dakota Access olajvezetéket, amellyel Észak-Dakota fekete aranyát szállítják 1890 kilométeren át délkeletre, az Illinois állambeli Pakotába. A hatalmas vitákat és tiltakozáshullámot kiváltó vezeték környezetvédelmi szempontból is aggályos, fokozottan érzékeny és védett területeken, vízbázison halad keresztül. A 2017 áprilisában üzembe helyezett, az olaj származási helyéről Bakken-vezetéknek is nevezett csőkígyón azonban egy időre biztosan leáll a tranzit, erről rendelkezik a sziúk keresetének helyt adó hétfői bírósági ítélet. Az őslakosok és az ügyüket felvállaló zöldszervezetek éveken át küzdöttek ezért. A bíróság elrendelte a napi 570 ezer hordó olajat szállító, az Energy Transfer által üzemeltetett vezeték harminc napon belüli kiürítését is. A transzfer leállításával a Közép-Nyugat és a Mexikói-öböl irányába tartó szállítások legfontosabb útvonalán zárják el a csapot, ami súlyos ellátási gondokhoz vezethet.

Az ítélet szerint az építést engedélyező és az üzemeltetési kérelemre a pecsétet ráütő, az amerikai fegyveres erők égisze alatt működő mérnöki szervezet megsértette a környezetvédelmi törvényt, mert a vezetéknek a dél-dakotai indián rezervátumhoz tartozó Oahe-tavon átvezetett szakaszára nem készült megfelelő környezeti hatástanulmány. Az indoklás szerint csak a szállítás azonnali leállításával lehet garantálni a kockázatok minimalizálását. Az ilyen drasztikus megelőző lépés rendkívül ritka, általában a baj, a csőtörés bekövetkezte után rendelik el a kényszerintézkedést. Az Energy Transfer jelezte, hogy minden jogi és adminisztratív eszközt igénybe vesz a leállító verdikt felfüggesztéséért, a költséges kiürítést pedig biztonságosan nem tudja harminc napon belül megoldani.

A környezeti hatástanulmány utólagos elkészítése és elfogadtatása legalább 13 hónapot vesz igénybe, a szerződéses kötelezettségeit teljesíteni nem tudó cég ezalatt könnyen csődbe mehet. A Rapidan Energy tanácsadó cég szakértői szerint a szállítási stop bő egy évig tarthat, ha az olajlobbi kegyeit kereső és kiszolgáló Donald Trump elnököt újraválasztják, és végleges lehet, ha megbukik a novemberi referendumon. Kihívója, a demokrata Joe Biden stábja a téma érzékenysége miatt nem is kommentálta a bírósági döntést. Trump helyi szövetségese, Kevin Cramer észak-dakotai szenátor viszont rettenetes következményekről beszélt, a vezeték ledugaszolása az Egyesült Államok egészének biztonságos energiaellátását fenyegeti, ezért mielőbb meg kell változtatni ezt a képtelen döntést. Ha így marad, még az üzemanyag is drágulni fog – fenyegetett. Dan Brouillette energetikai államtitkár is nekiment az aktivistáknak, mondván: fellépésükkel munkahelyek tömeges megszüntetését érik el. Mike Faith sziú törzsfőnök elhárította a felelősséget, mivel jó előre megmondták, hogy ennek a vezetéknek nem lenne szabad ott megépülnie. Elbontani biztos nem fogják, legfeljebb áthelyezhetik a nyomvonalát, ami dollármilliárdos tétel lenne akkor, amikor az olajár éppen tartósan leszálló ágban van, ráadásul a Bakken-összlet palaolajának kitermelése a legdrágábbak közé tartozik. Nem véletlen, hogy a mező termelését tavaly harmadával visszafogták.

A vezetéképítőkre amúgy is rájár a rúd, hétfőn a legfelső bíróság megtiltotta a TC Energy számára, hogy a megkezdje a kanadai Albertától Nebraskáig futó Keystone XL vezeték építését – ezt egyébként még Barack Obama függesztette fel 2015-ben, majd 2017 januárjában Donald Trump rendelettel adott zöld utat ennek és a Dakota Access vezetéknek.

A bíróság tehát egy nap alatt két mélyütést is bevitt az elnöknek. A harmadik csapást az Atlanti-part mentén tervezett 8 milliárd dolláros gázvezeték építésének „megfúrása” jelenti, a beruházó Dominion Energy és a Duke Energy ugyanis visszalépett a projekttől, amely a jogi és a környezetvédelmi követelések teljesítése miatt a duplájára drágult volna.

A Dakota-vezetéken

napi átlagban

570

ezer hordó olaj utazik délre