A koronavírus-járvány tetőzése idején, tavasszal átlagosan harminc napra álltak le Európa autógyárai, emiatt 2,45 millió gépkocsi nem készülhetett el. Április végén még csak 1,8 milliónál járt a mutató. Bár nélkülük is vígan meglenne a kontinens, az előállításukhoz fűződő gazdasági érdekek azonban tragikusan érintik a fejlett autógyártással jellemzett országokat. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) friss jelentésében az idei újautó-értékesítésekben rekordmértékű, 25 százalékos visszaesést vetít előre. Tavaly 15,3 millió új autót, azaz minden ötödiket Európában helyezték forgalomba, a friss becslés tehát 3,82 milliós kieséssel számol. Az autógyárak közvetlenül 2,86 millió embert foglalkoztatnak, közülük az ACEA számításai szerint 1,14 millió életkörülményeit negatívan befolyásolta a járvány a csökkentett bérek és a tömeges elbocsátások miatt. Magyarországon 30 ezer autóipari állást veszélyeztet valamilyen formában a járvány – állítja az ACEA. A teljes ágazat 14,6 millió főnek ad munkát a beszállítókkal, kereskedőkkel, szolgáltatókkal és útépítőkkel együtt, számuk évről évre átlagosan 3 százalékkal bővült – eddig.
A vezető európai autógyártók is megszenvedik a válságot, a Volkswagen csoport tegnap 1,7 milliárd eurós kiigazított üzemi veszteségről adott hírt a második negyedévről, szemben az egy évvel korábbi 5,1 milliárdos profittal. A 12 márkát összefogó cégcsoport gyáraiban a bázisidőszakinál 39,8 százalékkal kevesebb, 1,66 millió jármű készült, míg az értékesített darabszám 34,7 százalékkal, 1,79 millióra zsugorodott. Különösen a VW és az Audi teljesítményével voltak gondok. A VW csoportnál az idén lényegesen alacsonyabb forgalommal számolnak, de konkrét számokat – túl azon, hogy a kereslet 15-20 százalékos csökkenése várható – nem fogalmaztak meg. A forgalomhoz és a profitcsökkenéshez igazodva 26 százalékot vágtak az idei osztalékfizetéseken. A dízelbotrányt még nem sikerült lezárni, az újabb milliárdokkal növeli a csoport kiadásait. A VW árfolyama a várakozáson aluli eredményeket 5 százalékos eséssel fogadta, a piacot nem hatotta meg, hogy üzemi szinten valamennyi profit azért marad az év végére. Még rosszabbul járt a Renault, amelyet a járvány mellett a japán igazságszolgáltatás elől Libanonba menekült Carlos Ghosn ex-vezérigazgató kártékony ténykedése is a szakadék szélére vitt. A Nissanban és a Mitsubishiben meghatározó részesedéssel rendelkező franciák 7,29 milliárd eurós veszteséggel zárták az első fél évet, miközben járműeladásaik 34,9 százalékkal, 1,29 millió darabra estek vissza. Az árfolyam pedig 8 százalékkal, mivel az elemzői konszenzus 5 milliárdos mínuszt tartott elfogadhatónak. A csoport pénzügyi előrejelzés helyett csak a 600 millió eurós idei költségcsökkentési tervét erősítette meg. Érdekesség, hogy a franciák a német VW-től nemrég importált olasz Luca de Meóban látják a messiást. A vezérigazgató mellett negyven csúcsvezető dolgozik a terveken a billancourt-i központban.
A sokezres leépítés mellett a modellpalettát erősen leszűkítik, és a magas haszonkulcsú autók felé viszik el (elektromos, hibrid járművek és SUV-ok), és a fő veszteségforrást jelentő japánokkal való együttműködést is új alapokra helyezik.
(Az iparág többi szereplőjéről összeállítás a 14. oldalon)
