Oroszország megduplázza az állami hitelfelvételek összegét

Tiszóczi Roland | Oroszország kétszeresére növeli idei állami hitelfelvételeinek összegét, hogy ezzel finanszírozza a jelentősen megnövekedett költségvetési hiányt.

A hiány elsősorban a járvánnyal összefüggő intézkedések miatti többletköltségekből, valamint az olaj világpiaci árának jelentős csökkenéséből és a kereslet visszaeséséből származik – nyilatkozta a múlt héten Vlagyimir Kolicsev pénzügyminiszter-helyettes. Az orosz gazdaság várhatóan 6 százalékot zsugorodik az idén, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak.

A kiesések pótlására az orosz pénzügyminisztérium 5 billió rubelhez (71 milliárd dollár) kíván OFZ-kötvények kibocsátásával hozzájutni ebben az évben (eredetileg 2,3 billió rubel értékű kibocsátást terveztek). Az orosz államadósság finanszírozása elleni nyugati szankciók nem emelték a finanszírozás kockázatát, az megegyezik az elmúlt hat hónap szintjeivel – hangsúlyozta Kolicsev. Oroszország költségvetési hiánya a bruttó hazai össztermék 5 százalékára emelkedhet ebben az évben, mivel az ország 2 billió rubelt fordít a válság által leginkább sújtott ágazatok támogatására, és további 800 milliárd rubelt a háztartások jövedelmeinek kiegészítésére. Emellett 300 milliárd rubelt költenek a nemzeti vagyonalapból is – közölte a pénzügyminiszter-helyettes, majd hozzátette, hogy az OPEC+ országainak a globális olajkitermelés csökkentéséről szóló megállapodása következtében az oroszországi GDP az idén és jövőre is 1,2 százalékkal visszaesik.

Kolicsev szerint a koronavírus-járvány okozta gazdasági veszteségek elleni küzdelem közvetlen költségvetési kiadásai 4 billió rubelt tesznek ki ebben az évben. A pénzügyminisztérium azt várja, hogy az állami tulajdonban lévő társaságok, köztük a két legnagyobb hitelező, a Sberbank és a VTB, a tavalyi nyereségük 50 százalékát kifizetik osztalékban. A Transznyeft kőolajvezeték-monopólium 2019. évi nettó nyereségének 50 százalékát szintén kifizeti osztalékként olyan formában, hogy el lehet halasztani az év későbbi szakaszára. Az orosz költségvetés erősen ki van szolgáltatva a világpiaci olajárak ingadozásának. Ahhoz, hogy az ország gazdasága növekedni tudjon, 60 dollár körüli hordónkénti olajárra lenne szükség, szemben az elmúlt időszak 40 dollár alatti átlagával.

Az orosz gazdaság hosszú távú kilátásai is romlani látszanak, mivel – a norvég DNV GL energetikai tanácsadó előrejelzése szerint – a gáz- és olajigény a pandémia elhúzódó hatásai miatt a jövőben sem fogja elérni a 2019-es szintet. Emellett a technológiai fejlődés, a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság nyugat-európai felértékelődése szintén a csökkenő felhasználás tendenciáját erősíti. Mindez arra kényszeríti Oroszországot, hogy új felvevőpiacokat keressen. Az orosz kőolaj és földgáz Európán kívül csak Ázsiába exportálható, az ottani vevők – elsősorban Kína – azonban lényegesen alacsonyabb árakat ajánlanak érte, mint az európaiak.