A válság közepette felzárkózik a régiónk

Az Európai Unió keleti tagállamaiban kisebb visszaesést okozott a járvány, mint az eurózóna átlaga – ez derült ki a múlt hét végén közzétett újabb második negyedéves közép-európai bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozó statisztikákból. Még nem teljes a kép – az észtek, a horvátok és a szlovénok később teszik közzé az adataikat –, de kirajzolódóban van, hogy az egy főre eső hozzáadott értékben tovább csúszik lefelé Közép-Európához képest Görögország és Portugália, és a régió belekezdhet a spanyolok és az olaszok előzésébe. Természetesen mindennek az a feltétele, hogy a most látott trendek folytatódjanak, amire nincs garancia. Idén nagyon sok függ attól, hogy hol mekkora nehézségeket okoz még a koronavírus, a későbbiekben pedig attól, milyen sebességgel teszik rendbe gazdaságaikat a tagállamok a saját elképzeléseik szerint, illetve az EU kilábalási alapjának segítségével. Ami a járványt illeti: a napi új esetek száma Horvátországban, Lengyelországban és Romániában rekordokat döntöget, és a cseheknél is rosszabbodott a helyzet.

A régiónkban az első negyedévhez képest az eddig látott adatok szerint csak a magyar és a román GDP visszaesése haladta meg az eurózóna 12,1 százalékos zuhanását, az egyéves változást tekintve azonban mindenki jobban teljesített a 15 százalékot vesztő euróövezetnél. A Reuters korábbi elemzői felmérései szerint a közép-európai országok visszaesése az idén 2-4 százalékponttal kisebb lehet az eurózónában előre jelzett 8 százaléknál. A második negyedéves számok a vártnál kicsit jobbak voltak Lengyelországban, sokkal jobbak a cseheknél és a szlovákoknál, és sokkal rosszabbak Magyarországon. Az elemzők várhatóan módosítják előrejelzéseiket 2020-ra és 2021-re, de csak óvatos következtetéseket vonhatnak le az új számokból. A GDP-alakulás részletei még nem ismertek, és sok függ a harmadik negyedév havi indikátoraitól. A csehek és a szlovákok esetében még a GDP-adatban is történhet számottevő revízió, mivel ők hetekkel korábban közölték a számaikat, Romániában pedig nagyok a kockázatok a költségvetési politikában.

Az EU keleti végein eddig Litvánia a sztár, ahol éves alapon mindössze 3,8 százalékos csökkenésnél tartottak a második negyedévben. Zygimantas Mauricas, a vilniusi Luminor Bank fő közgazdásza szerint, akit a Bloomberg idézett, a krízis áttörést hoz a keleti végek felzárkózásában, ugyanakkor az észak lehagyja a délt az EU-ban. Az első negyedévhez mért változás eddig látott számait tekintve csakugyan kisebb volt a visszaesés a régiónk Magyarországtól északra eső államaiban, a régi tagállamokat tekintve azonban óriási a különbség a 7,4 százalékos dán és a 18,5 százalékos spanyol visszaesés között. Közép-Európa éves GDP-adatait tekintve azonban már elmosódnak az észak–déli különbségek.

Csak a hónap végén érkezik a második negyedéves adat Zágrábból, és könnyen lehet, hogy rosszabb lesz a magyarnál: az ország gazdasága a leginkább kitett az EU-ban a turizmus-utazás szektornak, amely a GDP körülbelül egynegyedét adja. Az első fél évben kevesebb mint negyedére csappant a tavalyihoz képest a horvát szállásadók forgalma. Júliusban és augusztusban egyes helyeken 60-70 százalékra szökött fel az arány, de a legújabb hírek rosszak: pénteken rekordszámú, 208 új Covid–19-esetet jelentettek. Ausztria fel is hívta polgárai figyelmét az adriai veszélyre.