A kereslet nem támasztja alá a projektet
Németországban és külföldről is nő a nyomás Angela Merkel kancelláron, hogy adja fel a befejezés előtt álló Északi Áramlat 2. gázvezetékprojektet, ezzel is nyomást gyakorolva az orosz kormányzatra, hogy vizsgálják ki Alekszej Navalnij ellenzéki vezető megmérgezését, ami nagy felháborodást keltett az Európai Unióban. Miközben a politikai színtéren megy az adok-kapok – Moszkva azzal vágott vissza, hogy a németek nem sietnek kiadni az ügyről a birtokukban lévő információkat –, az elemzők azt számolgatják, gazdasági értelemben van-e realitása a beruházás leállításának. Annyi bizonyos, hogy sok milliárd euró menne füstbe, amit a projektre már ráköltöttek az orosz és az európai résztvevők, hiszen az 1230 kilométer hosszú, Oroszországból Németországba tartó tenger alatti vezeték egy rövid szakasz kivételével gyakorlatilag készen van. Fontos kérdés, megengedheti-e magának Németország – Európa legnagyobb földgázfogyasztója és messze legnagyobb importőre – az új beszerzési csatorna elvesztését. Angela Merkel kancellár tegnap szóvivőjén, Steffen Seiberten keresztül közölte: csatlakozik a kisebbik kormánypárthoz, a szociáldemokratákhoz tartozó Heiko Maas külügyminiszter véleményéhez, aki vasárnap azt mondta: Németország akár arra is kész, hogy megvonja a támogatást a beruházástól, ha Moszkva nem segít tisztázni a Navalnij-ügy körülményeit.
Németország annak ellenére vállalta a projektet, hogy durva kritikákat kapott külföldről és belföldről is, amiért meghosszabbítja Európa függését az orosz gáztól, ahelyett, hogy más beszerzési csatornák után nézne. Az EU-ba érkező gáz csaknem fele Oroszországból jön, részben Ukrajnán és Belaruszon keresztül. Az új vezeték lehetőséget adna a két utóbbi ország kikerülésére, ami a kritikusok szerint erősíti Moszkva geopolitikai nyomásgyakorló erejét a térségben. A bírálatok odáig fajultak, hogy az Egyesült Államok szankciókkal fenyegette meg a beruházásban részt vállaló cégeket, lengyel politikusok pedig a térséget a Szovjetunió és a hitleri Németország közt felosztó Molotov–Ribbentrop-paktumhoz hasonlították a projektet. A zöldek sem elégedettek, hiszen az olcsó orosz gáz az EU klímastratégiájához illeszkedő környezetkímélő energiaberuházásoknak támaszt versenyt.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) féléves, nyári földgázpiaci előrejelzése azt mutatja: az európai keresleti kilátások a következő években nem indokolják a kínálat bővítését. A globális földgázpiac a koronavírus-járvány és az enyhe időjárás együttes hatására a valaha tapasztalt legnagyobb keresleti sokkot szenvedi el az idén. A világ gázkereslete 4 százalékkal eshet vissza, és bár a legnagyobb piacok 2021-re magukhoz térhetnek, az ezt követő évek igényeit az IEA szerint a gyorsan növekvő ázsiai térség hajtja majd, főképp Kína és India. Európában ezzel szemben stagnálhat a kereslet: az atom-, a szén- és a lignitenergia kivezetése ugyan teret nyithatna, de ebbe a résbe már benyomultak a sebesen fejlődő és az utóbbi években olcsóbbá vált megújuló energiafajták – írta az IEA-jelentés. Az Ember klímakutató intézet összesítése szerint az első fél évben 11 százalékkal nőtt a megújuló energia súlya az EU áramtermelésében, és a részaránya elérte a 40 százalékot. A globális gázkereslet várható növekedéséből a következő évtizedben a legtöbbet a cseppfolyós gázt importáló Egyesült Államok profitálhat, de – akár befejezik az Északi Áramlat 2.-t, akár nem – a stagnáló keresletű Európa helyett más térségekben.
