Feltámadt a dollár, gyengül a forint
Április óta először közelítette meg az euró-forint árfolyam a 360-as szintet, és technikai elemzők nem zárják ki, hogy egy időre át is lendül ennek a pszichológiai szintnek a gyengébb oldalára. A Raiffeisen tegnap 350-ről 355-re változtatta év végi árfolyam-előrejelzését, de ez véletlenül esett egybe a jelenlegi mozgásiránnyal, és a mainál még mindig erősebb forintot jelent. „Azért számítunk a forint fokozatos gyengülésére, mert a globális trendnek megfelelően nálunk is lazábbá vált a költségvetési politika, ugyanakkor az államadósság nagyobb, mint máshol a régióban – mondta Török Zoltán, Raiffeisen Bank vezető elemzője. – Technikai kérdés, hogy rövid távon meglesz-e a 360, az év végére a 355, a jövő év végére 360-as szintet várunk.”
A közép-európai devizák – elsősorban a forint és a cseh korona – legutóbbi gyengülése más piaci szereplők szerint is annak tudható be, hogy a dollár új erőre kapott. Vagyis rövid távra az euró-dollár kereszt szabhatja meg az irányt. Amikor a zöldhasút veszik, az általában nem jó hír a feltörekvő piaci devizáknak. Amikor a nyár elején megfordult a dollárerősödés többéves trendje, az a járvány által megtépázott régiós fizetőeszközökön is csökkentette a nyomást, a forint például a 340 felé közelített, szemben a 370-hez közeli tavaszi rekordmélypontokkal.
A napokban azonban a dollár, több mint két éve először, rövid időre átesett az 1,2-es kulcsszinten az euróval szemben, majd hirtelen visszaerősödött. A piacokon régóta folyik a vita azok közt, akik szerint az euró túlvetté vált, és ideje, hogy a dollár visszavágjon, illetve azok közt, akik szerint a zöldhasú kilátásai továbbra sem acélosak, mivel az amerikai jegybank lazábban értelmezett inflációs cél bevezetésére készül, és egyébként is tartósan segíteni kívánja az amerikai gazdaságot. A közép-európai devizák attól kapták a pofont, hogy az Európai Központi Bank fő közgazdásza, Philip Lane „verbálisan beavatkozott” az euró erősödése ellen, amikor a héten azt mondta: a mozgás befolyásolja a bank előrejelzéseit, és ezeken keresztül a monetáris politikát – írta Piotr Matys, a Rabobank régiós devizastratégája. Az EKB a jövő héten ülést tart, ahol a várakozások szerint csökkenti inflációs előrejelzéseit: ez azonban megint erősítheti az eurót és régiónk devizáit. Tegnap több név nélkül nyilatkozó EKB-döntéshozó megerősítette a Financial Timesnak: tartanak tőle, hogy az euró izmosodása visszavetheti a gazdasági kilábalást.
Ha az EKB gyengébben tudná tartani az eurót, az továbbra is eladási nyomáshoz vezetne a közép-európai piacokon. Ez azonban kétséges. A kamatok csökkentése és a devizapiaci intervenció is valószínűtlen, a beavatkozás ráadásul arra ingerelhetné a választások előtt álló Donald Trump amerikai elnököt, hogy előhúzza az Európai Unió elleni kereskedelmi büntetőintézkedések kártyáját – írta Thu Lan Nguyen, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője. Ráadásul a régió devizaárfolyamai számára pozitív lenne, ha az EKB tovább lazítana
– mondta Árokszállási Zoltán, az Erste régiós deviza- és kamatstratégája. Az Erste továbbra is 350-re várja erősödni az év végéig a forintot az euró ellenében, de az elmúlt hetek gyengülése jelzi a kockázatokat.
A forint azért teljesített gyengébben a régiós társaknál, mert kiderült: jelentősen emelkedett a költségvetési hiány, magas lett a júliusi infláció, és az MNB-ről feltételezhető: a gazdasági visszaesés elleni küzdelemre koncentrál. „Ha a forint eléri a 360-at, folytatódhat a gyengülése, különösen, ha a járványkorlátozások tovább szigorodnak. Ütemes gyengülés esetén nőne annak az esélye, hogy az MNB kamatemeléssel állítja meg a trendet” – tette hozzá Árokszállási Zoltán.
