Párhuzamos védekezés az egészségügy és a gazdaság területén

A Covid–19 egyedi kihívás elé állította a világot: egy rendkívül fertőzőképes kórokozó rombolásával kellett szembenézni egy minden korábbinál komplexebb globális rendszer keretei között. A pandémiának és társadalmi-gazdasági hatásainak kimenetele még bizonytalan, ám a válaszok megfogalmazását rögtön

a vírus megjelenésekor el kellett kezdeni. Kelet-Ázsia és Magyarország első járványhullámban szerzett tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy a válságból a szigorú egészségügyi intézkedések betartásán és a munkahelyek megőrzésén keresztül vezet a kiút. A vírus feletti kontroll megtartása lehetővé teszi a hosszabb távú strukturális változások beindítását is, különösen a kisvállalati finanszírozás kereteinek javítását és a digitalizációt.

A kilábalás alapja: a hatékony járványügyi fellépés

A koronavírus-járvány fellángolásakor, 2020 januárjában Kína, majd Dél-Korea, Szingapúr és más kelet-ázsiai országok is szigorú hatósági intézkedéseket vezettek be. A kór terjedése nyomán márciustól az európai államokban, így Magyarországon is hasonló lépésekre került sor. A széles körű kijárási és utazási korlátozások, az új közegész­ségügyi szabályok és a gazdaság jelentős részének ideiglenes leállítása mindenhol próbára tette a lakosságot és a vállalatokat. A nyárig kirajzolódó kínai, dél-koreai és magyar járványgörbe rámutat, hogy az intézkedések fegyelmezett betartásának kulcsszerepe volt a vírus kontroll alá vonásában, ami megteremtette e gazdaságok biztonságos újraindításának feltételeit. Ahol azonban a járványügyi fellépés késlekedett és/vagy a rendelkezéseket nem vették elég komolyan, ott a bizonytalanság és a társadalmi-gazdasági károk még az átlagosnál is nagyobbak (például Amerika, Brazília, Indonézia, Olaszország, Spanyolország).

A 2008-as világválság tapasztalataiból okulva a világ legtöbb országa a negatív gazdasági hatások megfékezésére megnyitotta a pénzcsapokat. Kínában, Dél-Koreában és Szingapúrban nagy méretű költségvetési és monetáris stimulusra került sor, és Magyarország is átfogó gazdaságvédelmi intézkedéseket vezetett be. Az említett kormányok és jegybankok – a két gazdaságpolitikai ág összehangolt működtetésével – a munkahelyvédelemre, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) támogatására koncentrálnak.

Monetáris politika

A People’s Bank of China, a Bank of Korea és a Monetary Authority of Singapore intézkedései között nemcsak a kamatvágások, hanem a kereskedelmi bankok likviditását közvetlenül bővítő lépések is szerepelnek. Az utóbbiak közül mindhárom országban kiemelt jelentőségűek a kkv-hitelezést ösztönző refinanszírozási programok. Kínában április végére 2,15 ezermilliárd renminbi (körülbelül 307 milliárd dollár) többletlikviditás vált elérhetővé a bankrendszer számára a kis cégek, illetve a járvány elleni küzdelmet szolgáló termelési, üzleti tevékenységek hitelezéséhez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kkv-k potenciális pénzügyi forrásai az óriási kínai GDP-hez mérten is érezhető mértékben – a tavalyi GDP 2,1 százalékának megfelelő összeggel – bővültek. A kis cégek talpon maradását törlesztési moratóriumok is támogatják. Kínában a hitelrészletek fizetésének szüneteltetése kifejezett feltétele a munkahelyek megőrzése. A karanténidőszak hatásainak ellensúlyozására és a versenyképességi fordulat támogatására a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szintén indított kkv-finanszírozási programot. Az áprilisban meghirdetett NHP Hajrá! célzottan a kisvállalkozások kereskedelmi banki hitelezésének fellendítését szolgálja 1,5 ezermilliárd forintos refinanszírozási keretével. A rendelkezésre bocsátható teljes likviditás a tavalyi hazai GDP mintegy

3 százalékának felel meg. A kedvező feltételekkel (maximum 2,5 százalékos éves kamatláb, 3–20 éves futamidő) folyósított hitelek nemcsak a Covid–19 miatti üzleti nehézségek áthidalására, hanem beruházásokra is fordíthatók. Az MNB emellett nyáron két lépésben összesen 30 bázisponttal, 0,6 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat. Ezenfelül itthon is törlesztési moratórium segíti a gazdasági szereplők talpon maradását.

Fiskális lépések

A kelet-ázsiai költségvetési intézkedések fókusza mindenekelőtt a munkaerőpiac stabilizálása és a beruházások ösztönzése, különösen

a digitalizáció, a klímavédelem és a nemzetközi egészségügyi együttműködés terén.

A kínai vezetés szándéka egyértelműen a jól célzott stimulus ezeken a területeken, ami a hosszabb távú strukturális kihívások kezelését is elősegíti. Kiemelt szempont a kkv-finanszírozás kereteinek javítása és az eurázsiai kapcsolatok erősítését célzó új „egészségügyi selyemút” kiépítése. A fiskális ösztönzés mértéke becslések szerint akár a kínai GDP 15 százalékát is elérheti, döntően befolyásolva a világgazdaság alakulását.

Dél-Korea átfogó gazdaságvédelmi terve a Korean New Deal, amelynek két nagy területe a digitalizáció (Digital New Deal) és a zöldgazdaság (Green New Deal). A program keretében az ország 2025-ig összesen majdnem 100 milliárd dollárt kíván költeni olyan kulcsprojektekre, mint a digitális egészségügy és oktatás, vagy a környezetbarát mobilitás. Szingapúrban szintén a digitalizáció fontosságát példázza, hogy a járványügyi kontaktkutatást mobiltelefonos applikációk és bluetooth-eszközök (TraceTogether) segítségével tették hatékonyabbá.

A városállam költségvetési programjai – a globális csomópontszerep jegyében – kiemelt támogatásban részesítik a turizmust és a légi közlekedést. Emellett álláskereséshez és munkavégzéshez kötött támogatásokkal segítik a munkaerőpiaci visszarendeződést.

Magyarországon a fiskális intézkedések sorából kiemelhetők a leginkább sújtott ágazatoknak (például a turizmusnak) nyújtott források, valamint a munkabér-kiegészítő támogatások és a járulékfizetési mentességek. Május végéig a költségvetés összesen 1,52 ezermilliárd forintot szánt a Covid–19 elleni egészségügyi és gazdaságélénkítő lépésekre, illetve az ezekhez is kapcsolódó adó- és családügyi intézkedésekre. Szeptemberben a kormány a gazdasági növekedés fokozását célzó új, kétéves tervet indít.

A járvány első hullámának tanulságai

A Covid–19 első hulláma alatti magyar és kelet-ázsiai válságkezelés elemei ugyancsak egybecsengenek. A három fő párhuzam a szoros járványügyi kontroll, a kkv-k célzott támogatása, valamint a munkahelyteremtés és -megőrzés. Mind hazánk, mind az említett országok elmúlt hónapjainak lényeges tanulsága, hogy a lakosság körültekintő viselkedése és fegyelmezettsége esetén a kilábalás beindulhat. A gazdasági aktivitás helyreállítását emellett a jegybankok és a kormányok összehangolt lépései biztosítják. Ugyan a Covid–19 igen kiszámíthatatlan helyzetet teremt, az eddigi járvány- és válságkezelés komplex értékelése bizakodásra ad okot hazánk ellenálló képességét illetően. Az MNB által július 24-én közzétett Járványkezelési versenyképességi mutató (Pandemic Treatment Index) rangsorában Magyarország az első helyre került az EU országai közül. A felkészültségnek köszönhetően pedig ismét több figyelem juthat a felzárkózás strukturális kérdéseire.

A szerzők: az MNB ügyvezető igazgatója és nemzetközi szakértője

Május végéig

1,52

ezermilliárd forint szolgálta a védekezést