Szorítja az idő a kongresszust
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságDonald Trump elnök a várakozásoknak megfelelően a vallásos konzervatívok által támogatott Amy Coney Barrett szövetségi fellebbviteli bírót jelölte alkotmánybírónak szombaton. Amerikai lapértesülések szerint a meghallgatása október 12-én kezdődik, és ha a szenátus jóváhagyja a kinevezését, hat-három arányú konzervatív többség alakul ki a legfelsőbb testületben. Ez pedig messzeható következményekkel jár majd olyan kérdésekben, mint az abortusz, a melegjogok, a fegyvervásárlás ellenőrzése vagy az egészségügy. A következő fontos témaként éppen az Omabacare kerül majd november 10-én a testület elé, és Barrett korábban gyakran kritizálta a volt elnökről elnevezett egészségbiztosítási törvényt.Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés pedig most kiemelten fontos a koronavírus-járvány miatt, a hét végén ismét négy szövetségi államból jelentettek rekordmagas napi koronavírus-fertőzést. A konzervatív többségű legfelső bíróság hagyományosan megsemmisíti a kongresszus szigorodó környezetvédelmi és munkajogi szabályozásait, szűkíti a fogyasztók lehetőségeit, hogy bíróságon védjék az érdekeiket, és egy sor más ügyben is általában a vállalatoknak ad igazat.
A republikánusok elegendő többséggel rendelkeznek a szenátusban Barrett elfogadásához, csak az idő szűkössége jelenthet problémát. Az elnök a november 3-i választásig át akarja nyomni a kinevezést, ami nem lesz könnyű, de nem is elképzelhetetlen, annak ellenére, hogy az újraválasztásra készülő törvényhozóknak közben a kampányukkal is foglalkozniuk kell. A törvényhozók a tervek szerint a hét végén elhagyják Washingtont, így egy újabb gazdasági ösztönzőcsomag elfogadására is nagyon kevés az idő. A képviselőházban a többségben lévő demokraták a CNBC értesülése szerint újabb, az előző javaslatuknál ezermilliárd dollárral kisebb, 2400 milliárdos tervet dolgoznak ki, amely többek között tartalmazza a munkanélküli-segély kiegészítését, közvetlen készpénzfizetést az állampolgároknak, valamint segítséget a légitársaságoknak. A képviselőház akár már a héten szavazhat is az újabb csomagról, a szenátusban azonban a főbíró meghallgatása jócskán lelassítja majd a folyamatot.
A főbírójelölt személye és gyors kinevezése tovább szítja az egyébként is feszült indulatokat a választás előtt, és a káosz nem jó a piacoknak. Az amerikai tőzsdeindexek várhatóan még a mostaninál is volatilisabbá válhatnak a héten, kedden rendezik ugyanis az első tévévitát az elnök és kihívója, Joe Biden között. A demokrata jelölt egyelőre csekély előnnyel vezet a felmérésekben, és a keddi jó szereplése a Reuters szerint lökést adhat a globális kereskedelemmel, valamint megújuló energiával foglalkozó vállalatok részvényeinek. Ha viszont Trump bizonyul meggyőzőbbnek, abból a fosszilis energiahordozók és a védelmi ipar profitálhat.
Trump újraválasztása esetén további adócsökkentéseket, lazább szabályozást és nagyobb figyelmet ígér a tőzsdének, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a Wall Street kezdi őt leírni. Az OpenSecrets legfrissebb adatai szerint a befektetők 10,5 millió dollárt adományoztak Trump kampányának, miközben Bidennek majdnem ötször annyit – 51,1 millió dollárt. (Hasonló volt egyébként a helyzet 2016-ban is, amikor Hillary Clinton 88, Trump csupán 20,8 millió dollárt gyűjtött ebből a körből – mégis nyert.)
