Tíz év alatt megelőznék az amerikai gazdaságot

Kínának egy sor mélyreható reformot kell végrehajtania egy olyan új gazdasági stratégia kialakításához, amely nagyrészt a belső fogyasztásra alapoz – állítják a pekingi kormány tanácsadói.

A cél javítani a gazdasági hatékonyságot, föld- és lakásépítési reformmal támogatni az urbanizációt és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenséget. Hszi Csin-ping elnök új fejlődési modelljét a kommunista párt központi bizottságának októberi ülésén vitatják meg, és ezen hagyják jóvá az új, 2021–2025-ös ötéves tervet is.

A fogyasztás a fejlett országok gazdaságának fő mozgatóereje, amely a GDP 70-80 százalékát adja, és Kína ezen a téren jelentősen le van maradva a tavaly mért 55,4 százalékos aránnyal. Jao Csing-jüan, a statisztikai hivatal korábbi vezető közgazdásza szerint ahhoz, hogy 2035-re ez az arány meghaladja a 70 százalékot, a GDP-arányos fogyasztást évente 1 százalékponttal kell növelni. Kína régóta dolgozik azon, hogy az export és a befektetések helyett a fogyasztás mozgassa a gazdaságot, és nem halad rosszul: míg 2006-ban a külkereskedelem tette ki a GDP 64 százalékát, tavalyra ez az arány 32 százalékra esett vissza. Az export aránya hasonló mértékben, 35 százalékról 17 százalékra csökkent. Az új modell bevezetése egyébként azt is jelenti, hogy az ország devizatartaléka, amely a legnagyobb a világon, ezután a korábbinál lassabban fog növekedni – figyelmeztetett a Reuters jelentése szerint Jao. Az erősödő jüan ugyanis gyengíti a kínai export versenyképességét, és felpörgeti az importot, ami egy idő után a jelenleginél kiegyensúlyozottabb külkereskedelmi mérleghez vezet.

Egy másik kormánytanácsadó, Lin Ji-fu szerint a következő öt év hatalmas történelmi változásokat hoz. Kína a nemzetközi és a belső helyzettől függetlenül gazdag országgá válik, ahol az egy főre jutó GDP a jelenlegi 10 ezer dollárról 12 700 fölé emelkedik (összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban 62 683 dollár volt 2019-ben). Lin előrejelzése szerint a kínai gazdaság 2030-ra megelőzi az amerikait, 2050-re pedig annak a kétszeresére nőhet. Peking egyébként azzal számol, hogy a geopolitikai bizonytalanság, az amerikai–kínai feszültség a következő ötéves terv időszakában is megmarad, és különösen 2021-ben és 2022-ben valószínűleg érződni fog még a koronavírus-járvány negatív hatása is a külföldi befektetésekre, valamint a kereskedelemre.

A Világbank e heti jelentése szerint a kínai gazdaság az idén 2 százalékkal növekszik a kormányzati kiadásoknak, az erős exportnak és annak köszönhetően, hogy március óta alacsony maradt a koronavírus-fertőzöttek száma az országban. De éppen a gyenge belső fogyasztás az, ami visszafogja a növekedést. Kína egyébként így is messze kimagaslik a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térségből, amelynek a többi része átlagban 3,5 százalékos zsugorodásra számíthat.