Ambiciózus klímastratégiával állt elő Peking

Peking ambiciózus tervei szerint 2060-ig teljesen karbon­semlegessé válna az ország gazdasága, a szén-dioxid-kibocsátás tetőzését pedig már 2030 előtt el szeretnék érni – jelentette be Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára az ENSZ szeptemberi ülésén. A meglepő ígéret a világ eddigi legnagyobb klímavédelmi kötelezettségvállalása, hiszen Kína jelenleg a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója: az ország a világ összes üvegházhatású-gáz-kibocsátásának 28 százalékáért felel, ami több, mint az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és India kibocsátása együttvéve.

A tervvel Kína csatlakozott a többi között az EU-hoz és az Egyesült Királysághoz, amelyek a párizsi klímaegyezményben vállalt célok elérésén dolgoznak, vagyis azon, hogy 2100-ra 1,5 foknál ne emelkedjen nagyobb mértékben éves szinten az átlagos globális hőmérséklet.

Gyakorlati szempontból Kína számára a karbonsemlegessé válás azt jelenti, hogy 90 százalékkal csökkentenie kellene szén-dioxid-kibocsátását, a maradék ­emissziót pedig olyan természetes rendszerekkel és technológiákkal kell ellensúlyoznia, amelyek több szén-dioxidot szívnak fel a légkörből, mint amennyit kibocsátanak. Ha Kína célkitűzései megvalósulnak, akkor éves szinten 0,2-0,3 fokkal kisebb lesz a globális felmelegedés.

Kínának jelentős energiapolitikai fordulatra lesz szüksége ahhoz, hogy elérje a karbonsemlegességet, hiszen az ország napjainkban erősen támaszkodik a fosszilis energiahordozókra, újabb és újabb szénerőműveket kapcsol a hálózatába. A fosszilis energiahordozók használata mellett Kína a tiszta energiaforrások területén is éllovas. Az országban található a világ minden harmadik napeleme és szélturbinája. Emellett a világ elektromos személygépjárműveinek majdnem a fele az ország útjain fut, és az összes elektromos busz 98 százaléka Kínában közlekedik. Az országban gyártják a legtöbb elektromos járművek meghajtására szolgáló akkumulátort is.

A szén-dioxid-semlegességhez Kínának az eddig megtett klímavédelmi lépései után gyorsabb tempóra kell kapcsolnia, vagyis meg kell dupláznia az éves napenergia-beruházásait, és három-négyszeresére kell növelnie a szélenergia-beruházásokat. Ezeken kívül olyan innovatív technológiákba kell fektetnie, mint a hidrogénfelhasználás és a tengeri szélerőműparkok.

Kína előnye, hogy kialakíthat egy központilag szabályozott hosszú távú ipari tervet, amely minden tartományt kötelezhet a saját klímavédelmi tervének betartására. A fosszilis energiahordozóktól erősen függő helyi tartományok ellenállására viszont számítania kell Pekingnek, hiszen az adóbevételek és a munkahelyek miatt nem érdekük a változás.

Konkrétumok hiányában csak való­színűsíteni lehet, hogy a kar­bon­semlegesség eléréséért Peking képes véghez vinni a gazdaság teljes átalakítását. A terv részletei a tizennegyedik ötéves tervből derülnek majd ki, amelyet a Kínai Kommunista Párt 2021 márciusában hoz nyilvánosságra.

Az összes káros anyag kibocsátásának

28

százalékáért Kína felel