Jegybanki szigort hozhatnak a török személycserék

Törökország két fő gazdaságpolitikai döntéshozójának hét végi meglepő távozása felkeltette a reményt, hogy a jövőben kamatemeléssel és más intézkedésekkel megállítják a líra rekordméreteket öltő gyengülését. A hírre a fizetőeszköz csaknem 5 százalékot erősödött, ez a legnagyobb napi felértékelődés az utóbbi két évben.

Recep Tayyip Erdogan elnök kormányának magyarázata nélkül Berat Albayrak, aki Erdogan veje, vasárnap este az Instagramon közölte, hogy két év után egészségi okokból távozik pénzügyminiszteri posztjáról. A szokatlan bejelentést később kormányzati források is megerősítették. A Közel-Kelet legnagyobb gazdaságának fizetőeszköze kis híján 45 százalékot gyengült azóta, hogy Albayrak 2018 közepén átvette a gyeplőt.

A bejelentés azután jött, hogy szombat hajnalban közleményt adtak ki: Erdogan menesztette Murat Uysal jegybankelnököt, akit Naci Aqbal korábbi pénzügyminiszter váltott. Noha a lépést nem indokolták, feltételezhetően az az oka, hogy a líra az év eleje óta elvesztette értékének 30 százalékát, a hónap elején újabb történelmi mélypontra gyengült a dollárral szemben, és ezzel a legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci deviza 2020-ban. Az éves infláció 12 százalékhoz közelít, és az ország devizatartalékai vészesen csökkennek. A líra zuhanását a negatív reálkamatok váltották ki, és az a kockázat, hogy a török külpolitika nyugati szankciókhoz vezethet. A török állami bankok becslések szerint 100 milliárdos dollártartalékot adtak el idén, de csak fékezni tudták a líra gyengülését. Korábban Erdogan és Albayrak is nyilvánosan szorgalmazta az alacsony kamatlábak fenntartását, táplálva a monetáris politika miatti aggodalmakat. Szeptemberben – 2018 óta először – mégis szogorított a jegybank: 200 bázisponttal, 10,25 százalékra növelte fő kamatát. A bank új elnöke tegnap úgy nyilatkozott: ezentúl a magas infláció csökkentésére összpontosítanak, és ehhez minden monetáris politikai eszközt felhasználnak. Elemzők a bejelentést piacbarát fordulatként értelmezték, és a líra 8,14 körüli szintekre erősödött a dollár ellenében. A kedvező reakció ellenére hosszabb távon negatív hatása lehet, hogy a pozíciócserék jelentősen növelték a politikai kockázatot Törökországban – állítja Win Thin, a Brown Brothers Harriman globális devizastratégiai vezetője. Tatha Ghose, a Commerzbank pénzügyi elemzője szerint 2021 végére az irányadó kamat 16 százalékra emelkedhet, ennek ellenére 2020 végére 9,5 lírába, 2021 márciusára pedig már 10 lírába kerülhet egy amerikai dollár.