A török jegybank a várakozásoknak megfelelően 475 bázisponttal, 15 százalékra emelte az irányadó kamatlábat a korábbi 10,25 százalékról. Kiemelték, hogy a jövőben minden finanszírozás a 15 százalékos egyhetes repokamat értékén történik, ami jelentősen növeli az átláthatóságot. A jegybank a döntéssel kapcsolatos indoklásában hangsúlyozta, hogy a harmadik negyedévben tapasztalt gazdasági fellendülés ellenére a növekvő koronavírus-esetszám miatt bevezetett részleges korlátozások fokozzák a bizonytalanságot a gazdaság rövid távú kilátásaival kapcsolatban, különösen a szolgáltatási szektorban, és hátrányosan befolyásolják a folyó fizetési mérleg egyenlegét is. Ezzel párhuzamosan romló inflációs folyamatok jelentkeztek. E tendenciák megfordítása céljából döntött a jegybank az erőteljes emelés mellett, és azt ígérte: mindaddig fenntartja a szigort, amíg az infláció tartósan vissza nem esik.
A jegybank lépése azért volt rendkívül sürgető, mert a líra az év eleje óta elvesztette értékének 30 százalékát, a legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci deviza volt, és az ország devizatartalékai vészesen csökkentek. Naci Aqbal, a jegybank új elnöke ezért azonnal a kinevezése után leszögezte, hogy a jövőben a magas infláció csökkentésére összpontosítanak, és ehhez valamennyi rendelkezésre álló monetáris politikai eszközt felhasználják. Októberben az infláció 11,89 százalékos szintet ért el, és a líra a hónap elején 8,58 környékén rekordmélységbe gyengült a dollár ellenében. A jelentős kamatemelés elsődleges célja tehát, hogy mihamarabb egy számjegyűre mérsékelje az inflációt, és elérhetővé váljon az 5 százalékos célszint. A múlt hét végén Recep Tayyip Erdogan elnök új gazdasági modell elfogadására tett ígéretet, azt megelőzően a jegybank és a pénzügyminisztérium élén történt személycserék valószínűvé tették a jelentős kamatemelést. A török líra 7,6 körüli szintekre, közel két hónapos csúcsára erősödött a dollár ellenében, és mintegy 12 százalékot nyert a múlt héten. Ezen a héten megőrizte az értékét. Közvetlenül a kamatdöntés előtt 7,68 líráért adtak egy dollárt, majd a kedvező hírek hatására vágtába kezdett, és lapzártakor már 7,53 körüli szinteken mozgott a török fizetőeszköz.
A korábbi alacsony kamatnak a romló devizapiaci környezet ellenére voltak előnyei is: az ipari termelés szeptemberben éves összevetésben 8,1 százalékkal növekedett. Lutfi Elvan, az új török pénzügyminiszter 2020-ban 0,3 százalékos gazdasági növekedést vár, miután a fogyasztás, az export és a beruházások optimizmusra adnak okot. Elvan előrejelzése szerint a költségvetés idei hiánya is a GDP 4,9 százaléka alatt maradhat. A kamatemelés lassíthatja ugyan a gazdaság fellendülését, de javíthatja a fizetési mérleget, és lejjebb viheti az inflációt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.