EU-patt a büdzsé és a Brexit ügyében

Kölcsönös nyomásgyakorlással teltek az elmúlt napok abban a két sorsdöntő ügyben, amelyet Brüsszel legkésőbb az európai uniós állam- és kormányfők december 10–11-i csúcsán remél rendezni. Lengyelország és Magyarország ragaszkodik az EU pénzügyi keretei ellen emelt vétójához, Brüsszel pedig az általuk elutasított új jogállamisági mechanizmushoz, és azzal fenyeget, hogy kihagyja őket az unió kilábalási alapjából. Az Egyesült Királysággal a hét végén rövid szünet után folytatódtak a külkereskedelmi tárgyalások, de a franciák bejelentették, hogy vétózni fognak, egyebek közt akkor, ha az unió túl sokat adna fel a vitatott halászati jogokból. Londonban ezzel szemben már előkészületek folynak a miniszterelnöki tévébeszédre, amelyben Boris Johnson a tárgyalások kudarcát jelentené be, Brüsszelt és Párizst okolva. Mindkét ügyben január 1. a kulcsdátum: ha addig nem lép életbe az egyezség, abból óriási gazdasági és politikai károk származhatnak.

A piacok egyelőre bizakodók: a forint, a zloty és a font sterling árfolyama is messze maradt az idei mélypontoktól az euró ellenében, amely többéves csúcsokat dönget a gyengélkedő dollárral szemben. Az EU-ról a britek kilépése ellenére is az az általános kép, hogy fogcsikorgató tárgyalásai is megegyezéssel zárulnak az utolsó pillanatban.

A vétóügyben összesen 1800 milliárd euró – a hétéves EU-költségvetés és a 750 milliárd eurós kilábalási alap – elosztása a tét, a dél-európai EU-tagokat különösen sújtó pandémia okozta válság szorításában. Budapest, Varsó és az őket támogató Ljubljana elutasítja, hogy a kifizetéseket többségi politikai döntésekkel jogállami feltételekhez kössék, ami aláásná az EU alapjait szabályozó szerződést, még akkor is, ha az új mechanizmust egy megnyugtatónak szánt értelmező nyilatkozattal egészítenék ki. A másik oldal szerint azonban a jogállamiság a fundamentum, és vasárnap Clement Beaune francia EU-ügyi miniszter azt mondta: ha a magyarok és a lengyelek elutasítják az új mechanizmust, akkor az EU kihagyja őket a támogatásokból és hitelekből álló kilábalási alapból. Korábban Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa is úgy nyilatkozott a Financial Timesnak, hogy Brüsszel talált jogi megoldásokat Budapest és Varsó megkerülésére, és a két tagállam érzékeny veszteségeket szenved, ha kimarad a kilábalási lapból, vagy nincs költségvetés, és 2021-ben emiatt a korábbi hétéves büdzsé szabályai lépnek életbe, a tervezettnél sokkal kisebb kiadásokkal. A két tagállam vezetői hangoztatták: országaik képesek finanszírozni magukat. A brüsszeli fenyegetések növelik az esélyét, hogy kompromisszum születik, de az alapvető politikai feszültséget még ez sem szüntetné meg – írta jegyzetében William Jackson, a Capital Economics fő feltörekvő piaci közgazdásza. „Az, hogy a lengyel és a magyar pénzügyi piacokon elmaradt a reakció a költségvetési vétóra, azt sugallja, hogy a befektetők valamiféle megegyezésre számítanak” – tette hozzá. Akárhogy alakulnak a tárgyalások, az EU pénzcsapjai fokozatosan és később nyílnak meg, vagyis továbbra is az Európai Központi Bankra vár, hogy biztosítsa az európai pénzügyi stabilitást és az olcsó forrásokat. Az elemzők arra számítanak, hogy csütörtöki ülésén a bank 2021 közepéről a végére helyezi át állampapír-vásárlási krízisprogramjának a végét.