Moszkva szorít egyet a pénzcsapon

A z államháztartás megerősítésére szolgáló lehetőségeit Oroszország 2020-ban kimerítette, több mint kétszeresére növelte belföldi hitelfelvételét, megemelt több adót és növelte az állami kiadásokat, mindeközben lazította a költségvetési szabályozást, hogy ezzel is védje a gazdaságát a külső sokkoktól – így indokolta Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter azt a lépést, hogy a gazdaság támogatására fordított, a GDP arányában 4,5 százalékot kitevő idei extra állami kiadásokat jövőre

1 százalékosra faragják le.

A pénzügyminiszter elutasította a Világbank azon javaslatát, hogy a tervezettnél lassabban csökkentsék a fiskális kiigazítás mértékét. Sziluanov álláspontja szerint ha az idén látott fiskális politikát vinnék tovább, azzal ellenkező hatást érnének el: kivonnák a pénzt a gazdaságból, csökkentve a piaci likviditást. Az állam csaknem 71,89 milliárd dollárhoz jutott államkötvények hazai kibocsátásából az idén. A kötvények többségét a nagy bankok vásárolták fel, ami jelentősen rontotta a rubel likviditását a bankközi pénzügyi rendszerben. A miniszter hozzátette, hogy az ország 2022-ig visszatér a pandémia előtti költségvetési szabályokhoz. Ennek megfelelően a jövőben nem tudja fenntartani a fiskális kiadások jelenlegi szintjét. Hangsúlyozta, hogy Oroszország felelős politikát folytat, ellentétben azokkal az országokkal, amelyek – véleménye szerint – túlzott mértékben öntik a gazdaságukba a pénzt. Ennek ellenére jövőre is mintegy 50,19 milliárd dollárt terveznek felvenni további kötvénykibocsátással.

Noha az ország GDP-arányos államadóssága a 2018-as 12,2 százalékról mára 20 százalék fölé emelkedett, ez önmagában továbbra is alacsonynak mondható. A minisztérium a 20 százalékos szint alatt maradt volna, mivel az adósságszolgálatra fordított kiadások számításaik szerint 2023-ra így is 18,99 milliárd dollárra emelkednek az idei 10,85 milliárd dollárról. Jelenleg hetente körülbelül 1,02 milliárd dollárt kell előteremtenie a kormányzatnak az államkötvények kibocsátásával, hogy teljesíteni tudja a 2021-es hitelfelvételi tervét, ugyanakkor nem akar már adót emelni. Ez a korábban is elhangzott ígéret azonban nem akadályozta meg a kormányt abban, hogy 2020-ban több szektorban is feljebb srófolja az adókulcsokat, valamint, hogy az évi 67 800 dollárnál többet kereső oroszok jövedelemadóját növelje. A kormány várakozásai szerint a globális olajárak helyrebillenése hozzájárul majd ahhoz, hogy az ország 2020-ban a korábban előre jelzett 4,4 százalék helyett a GDP csupán 3,9 százalékának megfelelő költségvetési hiányt halmozzon fel.

A kilátásokat tovább árnyalja, hogy a jelek szerint az országot a hivatalos adatoknál sokkal nagyobb mértékben sújtja a járvány. A Sky News hívta fel a figyelmet, hogy a járvány halálos áldozatainak száma több mint háromszorosa az eddigi jelentésekben szereplőknek. Oroszország több mint hárommillió fertőzésről számolt be eddig, de feltűnően alacsonyak voltak a halálozási adatok. Ugyanakkor a Roszstat kormányzati statisztikai hivatal szerint a január és november közötti összes halálozás 229 700-zal nőtt az előző év azonos időszakához képest, míg Tatjána Golikova miniszterelnök-helyettes szerint a halálozás megnövekedésének több mint 81 százalékát a vírus okozta. Vagyis ebben az időszakban 186 ezer orosz halt meg a járvány következtében, szemben a korábbi adatokban szereplő 55 265-tel.