Nem támogatja a földgázprojekteket a brüsszeli zöldalap
Gonda Gréta | Az Európai Unió kiemelt alapja nem támogatja a földgázzal kapcsolatos projekteket a régiók fosszilis tüzelőanyagokról megújuló energiaforrásokra való átállásában – közölték az Európai Unió kormányai a múlt héten, ezzel lezárva a vitát arról, hogy a földgáz szerepet kaphat-e a zöldátállásban.
A földgáz nagyjából 50 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát a légkörbe, mint az erőművekben elégetve a szén, ám szerepet játszik az üvegházhatást okozó metán keletkezésében. A méltányos átállást szolgáló alap (Just Transition Fund, JTF) nem használható a szénnél és a kőolajnál kevésbé szennyező földgázzal kapcsolatos EU-s beruházások támogatására. A JTF nem támogatja a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó és az atomenergiába történő beruházásokat sem.
Bár néhány tagállam szorgalmazta, hogy a földgáz is a támogatott energiaforrások közé tartozzon, a törvényalkotók szerint kompromisszumos megoldás született: bár a JTF nem támogatja a földgázzal kapcsolatos beruházásokat, ezekhez a tagállamok bizonyos feltételek teljesítése mellett kisebb összegű finanszírozásban részesülhetnek a különálló Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretein belül.
A JTF 17,5 milliárd euróval támogatja a zöldátállást és a szennyező szektorokban munkát vállalók átképzését. A tevékenységek finanszírozására a pénzt a koronavírus-helyreállítási alapból és a 2021–2027-re szóló költségvetéséből biztosítja az EU. A méltányos átállást szolgáló alap a legszennyezőbb üzemanyagoktól, többek között a széntől és a tőzegtől függő régiókat célozza meg, így várhatóan Lengyelország, Németország és Románia lesz a támogatás legnagyobb haszonélvezője. A fosszilis tüzelőanyagok finanszírozását az intézkedéssel minimalizálhatja az Európai Unió – mondta Niklas Nienass német zöldtörvényhozó.
Az Európai Unió a zöldátállását nem tudja végrehajtani anélkül, hogy enyhítené a dekarbonizáció gazdasági következményeit – mondta Peter Altmaier német gazdasági miniszter, utalva az EU azon tervére, amellyel 2050-ig megszüntetné az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását.
Az európai uniós tagállamok vezetői idén decemberben kötöttek megállapodást az éghajlat-politikai célkitűzésekről, amelyek szerint 2030-ig az EU az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal redukálja az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.