Nem támogatja a földgázprojekteket a brüsszeli zöldalap
Gonda Gréta | Az Európai Unió kiemelt alapja nem támogatja a földgázzal kapcsolatos projekteket a régiók fosszilis tüzelőanyagokról megújuló energiaforrásokra való átállásában – közölték az Európai Unió kormányai a múlt héten, ezzel lezárva a vitát arról, hogy a földgáz szerepet kaphat-e a zöldátállásban.
A földgáz nagyjából 50 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát a légkörbe, mint az erőművekben elégetve a szén, ám szerepet játszik az üvegházhatást okozó metán keletkezésében. A méltányos átállást szolgáló alap (Just Transition Fund, JTF) nem használható a szénnél és a kőolajnál kevésbé szennyező földgázzal kapcsolatos EU-s beruházások támogatására. A JTF nem támogatja a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó és az atomenergiába történő beruházásokat sem.
Bár néhány tagállam szorgalmazta, hogy a földgáz is a támogatott energiaforrások közé tartozzon, a törvényalkotók szerint kompromisszumos megoldás született: bár a JTF nem támogatja a földgázzal kapcsolatos beruházásokat, ezekhez a tagállamok bizonyos feltételek teljesítése mellett kisebb összegű finanszírozásban részesülhetnek a különálló Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretein belül.
A JTF 17,5 milliárd euróval támogatja a zöldátállást és a szennyező szektorokban munkát vállalók átképzését. A tevékenységek finanszírozására a pénzt a koronavírus-helyreállítási alapból és a 2021–2027-re szóló költségvetéséből biztosítja az EU. A méltányos átállást szolgáló alap a legszennyezőbb üzemanyagoktól, többek között a széntől és a tőzegtől függő régiókat célozza meg, így várhatóan Lengyelország, Németország és Románia lesz a támogatás legnagyobb haszonélvezője. A fosszilis tüzelőanyagok finanszírozását az intézkedéssel minimalizálhatja az Európai Unió – mondta Niklas Nienass német zöldtörvényhozó.
Az Európai Unió a zöldátállását nem tudja végrehajtani anélkül, hogy enyhítené a dekarbonizáció gazdasági következményeit – mondta Peter Altmaier német gazdasági miniszter, utalva az EU azon tervére, amellyel 2050-ig megszüntetné az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását.
Az európai uniós tagállamok vezetői idén decemberben kötöttek megállapodást az éghajlat-politikai célkitűzésekről, amelyek szerint 2030-ig az EU az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal redukálja az üvegházhatású gázok kibocsátását.
