Fojtófogást alkalmaznak a Huaweien

Búcsúzóul üt még egyet a Hua­weien Donald Trump, és most már az a kérdés, hogy a nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozás mennyire állja meg a helyét a kínai telekomóriással szemben, amely évek óta vörös posztó a leköszönő elnök szemében. A Kínával ugyancsak kritikus Joe Bidennek nem az lesz elnökként az első dolga, hogy áttekinti az elmérgesedett helyzetet, igaz, erre lesz ideje, hiszen a legújabb intézkedések zöme leghamarabb három hónap múlva lép vagy léphet hatályba. A sorozatos korlátozások után a Huaweijel még üzleti kapcsolatot ápoló amerikai cégeket – köztük a csipgyártó Intelt – a Trump-adminisztráció fi­gyel­meztette, hogy visszavonja szállítási engedélyüket, és tucatszám dobja vissza a kínai kiszállításra vonatkozó függőben lévő kérelmeket. A Reuters forrásai szerint hivatalo­san meg nem nevezett négy cég nyolc szállítási engedélyét vonják vissza, de a hónapok óta elbírálás alatt lévő kérelmekkel sem tesznek kivételt.

Úgy tudni, az amerikai technológiát alkalmazó japán Toshiba memóriacsip-gyártó utóda, a Kioxia lehet az egyik vesztes az Intel mellett. Bizonyára nem véletlenül esett a dél-koreai Samsung Electronics és a japán Advantest csipgyártó árfolyama 1,5-1,5, a To­kyo Electroné pedig majdnem 1 százalékkal, hiszen ők is alkalmaznak olyan amerikai gyártástechnoló­giát, amelynek a termékei a kínai iparvállalatok számára hozzáférhetetlenné válnak, ha a tiltás hatályba lép. Az érintett cégeknek húsz napjuk van arra, hogy észrevételt tegyenek, azt a kereskedelmi tárca 45 nap alatt elbírálja, és újabb 45 nap lesz a jogorvoslati lehetőségek kimerítésére. Nem csekély tételről van szó, a kereskedelmi tárcánál 150 engedély van függőben – és látszik befagyni – összesen 120 milliárd dollár értékben.

Globálisan még nagyobb, 280 milliárd dollárra tehető a kifejezetten a Huaweinek alkatrészeket, félkész termékeket szállító, valamint technológiát és szolgáltatásokat biztosító cégek kiesése. A távközlési hálózatok építésében világelső Huaweien ezek szerint kész fojtófogást alkalmazni Washington. Eközben lehet, hogy lábon lövi magát, saját magát és az iparát is kényszerhelyzetbe hozza. Elsősorban az Intelt, a világ egykor vezető csipgyártóját, amelynek már tavaly augusztus óta nem engedélyezik, hogy az új generációs 5G-mobilhálózatok kiépítéséhez felhasználható komponenseket szállítson a Huaweinek. De akkor még az avultabb műszaki színvonalat képviselő csipek szállítása elé nem gördítettek különösebb akadályt, bár mindegyik tételt külön engedélyeztetniük kellett. Az Intel másokhoz hasonlóan nem kommentálta a belengetett tiltásokat, vélhetően azt remélik, hogy a Kína-ellenes technológiai szankciók rapid bevezetésére az utolsó két hónapra a szaktárcához vezényelt Corey Stewart magánakciójáról van csak szó.

A Huawei és az új kormányzat viszonyát tekintve jelzésértékű lesz, hogy Bidenék mit lépnek a Kanadában 2018 novembere óta házi őrizetben tartott Meng Van-csou, a Huawei pénzügyi igazgatója ügyében, akit Trump Amerikában akart felelősségre vonni ipari kémkedés vádjával.

A szigorítás

280

milliárd dollárnyi Huawei-beszállításra vonatkozhat