Pusztító válság fenyeget Észak-Koreában az idén

Észak-Korea gazdasága 2018-ban az elmúlt két évtized legnagyobb, 4,1 százalékos visszaesését szenvedte el, majd 2019-ben a nemzetközi szankciók ellenére 0,4 százalékkal nőtt, főként az időjárás és a terméshozam javulásának köszönhetően – derül ki a szomszédos Dél-Korea központi bankjának adataiból. Az átmeneti felívelést 2020-ban ismét nagyobb visszaesés követte: a Fitch So­lu­tions 8,5 százalékos, a dél-koreai Hana Pénzügyi Intézet ennél magasabb, 10 százalékos csökkenést becsült. A legnagyobb csapást a legfőbb szövetséges Kínával folytatott gazdasági együttműködés – amely önmagában Észak-Korea kereskedelmének mintegy 90 százalékának az alapja – visszaesése okozta. A kínai vámadatok azt mutatják, hogy a kétirányú kereskedelem közel 80 százalékkal (534,1 millió dollárra) apadt tavaly novemberben 2019 azonos időszakához viszonyítva. A nemzetközi szankcióknál ebben valószínűleg nagyobb szerepe volt a járványnak, amely szinte minden devizaforrástól elzárta az országot.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető újévi kongresszusi nyitóbeszédében ritka kijelentést tett, elismerte, hogy a 2016-ban bemutatott ambiciózus ötéves gazdasági terve „szinte minden ágazatban óriási mértékben elmaradt a céloktól”. Észak-Korea gazdaságát 2016 óta a rakéta- és a nukleáris kísérletei miatt kirótt, Kína és Oroszország által is megszavazott szigorú nemzetközi szankciókkal sújtják, habár az Egyesült Államok és az ENSZ szakértői is azt állítják, hogy Kínával, az egyezményeket megkerülve, tiltott termékekkel, például szénnel is kereskednek. Az ország életét az utóbbi évben a gazdasági retorziók mellett heves áradások és a koronavírus-járvány is nehezítette. A járvány megfékezése érdekében Phenjan arra kényszerült, hogy lezárja Kínával közös határát, emiatt több külső segítségforrástól is elesik.

Az észak-koreai krónikus élelmiszerínséget a tavalyi hatalmas áradások mellett a szank­ciók miatt kialakult műtrágyahiány is fokozta, de mezőgazdasági gépekből sem volt elegendő. Tavaly nyáron több eső esett, mint a 2007-es nagy észak-koreai áradások idején. A phenjani állami média arról számolt be, hogy több tízezer ház megrongálódott, és a mezőgazdasági területek nagy része víz alá került, főként Hvanghe tartomány gabonatermő területein. Az ENSZ élelmezési segélyekkel foglalkozó programja közvetlenül az áradások előtt, már júliusban közölte, hogy több mint tízmillió embert, vagyis a lakosság 40 százalékát sújtja élelmiszerhiány. Idén tavasszal óriási válság jöhet – mondta Jang Hje-von, a Hana Pénzügyi Intézet elemzője –, amit súlyosbít, hogy az energiaárakkal együtt az infláció is kezd elszállni.