Az EKB fellép a reálkamatok emelkedése ellen

Az Európai Központi Bank határozottan fellép a reál-, azaz az inflációval korrigált kamatlábak bármilyen jelentős növekedése ellen, mivel ez megfojthatja a blokk gazdasági fellendülését – nyilatkozta Isabel Schnabel, az EKB igazgatótanácsának piaci műveletekért felelős tagja a LETA lett hírügynökségnek. A hitelfelvételi költségek sok kulcsfontosságú piacon emelkedtek az idén, aminek fő oka, hogy a magasabb inflációval kapcsolatos félelmek miatt az év eleje óta meredek emelkedésnek indultak az európai és az amerikai kötvényhozamok.

Az EKB eddig nem avatkozott be, arra hivatkozva, hogy a finanszírozási feltételek továbbra is kedvezők, és a nominális hozamok nem feltétlenül megfelelő referenciaértékek. Ezt azért is hangsúlyozta, mert a reálkamatok az euróövezetben mért januári magasabb infláció miatt nem emelkedtek: az éves maginfláció januárban 1,4 százalékra ugrott az előző négy hónap 0,2 százalékos rekordalacsony szintjéről. Christine Lagarde, az EKB elnöke hangsúlyozta, hogy a januári adat egyszeri események eredménye, ilyen például, hogy megszüntettek egyes németországi adókedvezményeket, amelyek a járványidőszakban lettek bevezetve, és hogy az energiaárak a rekordalacsony szintről emelkedni kezdtek. A bank szerint a válság után is alacsony lesz az inflációs nyomás, noha elismerik, hogy alkalmanként lesznek áremelkedések, különösen a szolgáltató szektor egyes ágazataiban. Az EKB az idén 1 százalékos átlagos inflációval számol, amely 2023-ig csupán 1,4 százalékra emelkedik, továbbra is jóval a 2 százalékos cél alatt maradva.

A tízéves német kötvények hozama tegnap mínusz 0,25 százalékra emelkedett, ami csaknem egyéves csúcs.

Az elmúlt napok hozamemelkedése olyan piaci spekulációkat indíthat, amelyekre a központi banknak a kötvényvásárlások fokozásával kell reagálnia – mondta Philip Lane, az EKB igazgatótanácsának tagja. Mivel a veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP) 1,85 ezermillárd ­eurós keretéből még mindig körülbelül ezermilliárd euró maradt elköltetlen, az EKB jelentős munícióval rendelkezik a kedvező finanszírozási feltételek fenntartásához. A vásárlási kvóta kimerülése esetén pedig a keret még mindig kibővíthető, ha erre lenne szükség a válság leküzdéséhez – mondta Lagarde az Európai Parlamentben a hét elején tartott beszédében.

A bank verbális intervencióiban hangsúlyozza, hogy az inflációs kockázatokat nem tartja annyira jelentősnek, hogy ne a kedvező finanszírozási feltételek megőrzését és ily módon a gazdaság fellendítését – ezzel pedig a munkaerőpiac megerősítését – tartsa prioritásának. Azt is kiemelik, hogy a lakossági megtakarítások rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg, de nem kell a gyors elköltésükre számítani, mert a foglalkoztatás nagyon bizonytalan. A mostani előrejelzéseik szerint az euróövezet gazdasága 2022 közepéig fog visszaállni a válság előtti szintre.