Az EKB kézben tartja a folyamatokat

Európa a következő hetekben dönt arról, meghosszabbítja-e a költségvetési hiányt és az államadósságot korlátozó szabályok felfüggesztését – mondta Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos. A szakértők szerint azonban nem sok kétség van, hogy az unió továbbra is engedi a tagállamoknak a lazább fiskális politikát. Az érdeklődés sokkal inkább arra terelődik, hogy miként alakul majd közép- és hosszú távon az infláció a térségben. Ha az eddigi válságkezelő támogatások kiegészülnek a zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb jövőért felelős Next Generation EU 750 milliárd eurós helyreállítási csomagjával, a nyersanyagárak növekedésnek indulnak, és a korlátozások alatt kényszerűségből felhalmozott megtakarítások a nyitás után hirtelen keresletnövekedést okoznak, akkor mindez sokak szerint már jelentős inflációs nyomást eredményezhet. Főként ha a hirtelen piacra ömlő forrásokat csak lassan képes majd felszívni a jelentős károkat szenvedett szolgáltató szektor. Noha a Bloomberg Economics becslése szerint az európaiak tavaly az egy évvel korábbinál 300 milliárd euróval több pénzt hagytak a bankszámláikon, az Európai Központi Bank (EKB) hangsúlyozza: a megtakarítások nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg, a foglalkoztatás bizonytalansága magas, ezért nem számíthatunk a megtakarítások gyors elköltésére.

Az euróövezetben az éves maginfláció, amelyre az EKB monetáris politikai döntéseit alapozza, januárban 1,4 százalékra ugrott az előző négy hónap 0,2 százalékos rekordalacsony szintjéről, ám még így is bőven elmarad a bank 2 százalékos célértékétől. Christine Lagarde, az EKB elnöke hűti a kedélyeket. Szerinte „eltart még egy darabig, mire aggódnunk kellene a túl magas infláció miatt”. Az EKB elismeri, hogy alkalmanként lesznek áremelkedések – például ezt láttuk januárban, amikor a járványidőszakban bevezetett egyes németországi adókedvezményeket megszüntettek, vagy amikor az energiaárak rekordalacsony szintről emelkedni kezdtek –, de a bank szerint a válság után is alacsony lesz a nyomás. Az EKB az idén 1 százalékos átlagos inflációval számol, ami 2023-ig csupán 1,4 százalékra emelkedik, továbbra is jóval a cél alatt maradva. Az EKB ugyanakkor „szorosan figyelemmel kíséri” az államkötvényhozamok közelmúltbeli emelkedését, hogy elkerülje a hitelfelvételi költségek megugrását – mondta Christine Lagarde. Az euróövezet kötvényeinek hozama az év eleje óta meredeken emelkedik, hasonlóan az amerikai kötvényekéihez. Az EKB eddig nem avatkozott be, arra hivatkozva, hogy a finanszírozási feltételek továbbra is kedvezők, és hogy a nominális hozamok nem feltétlenül megfelelő referenciaértékek. Azonban az elmúlt napokban az inflációval korrigált hozamok is emelkedni kezdtek, ami olyan piaci spekulációkat indíthat, amelyekre az EKB-nak először szóban, majd a kötvényvásárlások fokozásával kell beavatkoznia. Lagarde megerősítette, hogy az EKB továbbra is elkötelezett a kedvező finanszírozási feltételek megőrzése mellett. Mivel a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében még mindig körülbelül ezermilliárd euró maradt elköltetlen, az EKB jelentős tűzerővel és rugalmassággal rendelkezik a finanszírozási feltételek irányításához – mondta Lagarde. A vásárlási kvóta kimerülése esetén a keret még mindig kibővíthető, ha erre lenne szükség a válság leküzdéséhez. Lagarde beszédét követően a kötvényhozamok jelentősen csökkentek.