A járvány ellenére is hasít az indiai gazdaság

Indiában tegnap ismét napi rekordot döntött a koronavírus-fertőzöttek száma, megközelítette a 315 ezret, és az egészségügyi ellátórendszer az összeomlás szélére került. Az ország északi és nyugati részén, többek között a fővárosban is tele van a legtöbb kórház, és lassan kifogynak a gyógyszerekből és az oxigénből, ezért azt tanácsolják a fertőzötteknek, lehetőség szerint maradjanak otthon. Olyan sok a halott, hogy nem győzik a krematóriumok, az egyik fővárosközeli intézmény a Reuters tudósítása szerint a parkolóban kénytelen máglyán elégetni az áldozatokat. Bár megkezdődött az oltási kampány, eddig csupán 110 millió ember kapta meg az első adagot, ami elenyésző a majdnem 1,4 milliárdos népességhez képest. A hatóságok ugyan bejelentették, hogy május 1-jétől minden 18 éven felüli hozzájuthat a vakcinához, ami 600 millió embert érint, de szakértők szerint nem áll majd rendelkezésre ennyi oltóanyag.

A járvány gyors terjedése részben az új, fertőzőbb vírusvariánsok, különösen a helyi „dupla mutáns” megjelenésének a következménye, de szakértők szerint a kormányzatot is súlyos felelősség terheli. Narendra Modi kormánya ugyan tavaly, a járvány kezdetén szigorú korlátozásokat vezetett be, azóta azonban a negatív gazdasági hatásoktól tartva elzárkózott ettől. Ráadásul az országban helyhatósági választásokat tartanak, és a kampányrendezvények, valamint vallási fesztiválok hatalmas tömegeket vonzottak.

Modi aggodalmai némileg érthetők, bár a gazdaság meglepően jól teljesít, annak ellenére, hogy az ország a járvány miatt tavaly visszacsúszott az ötödikről a hatodik helyre, az Egyesült Királyság mögé a világ legnagyobb gazdaságainak listáján, és várhatóan 2023-ig nem is előzi vissza a briteket. A GDP tavaly, a második negyedévben rekordmértékben, 24,4 százalékkal zsugorodott a korlátozások következtében, a negyedik negyedévben azonban már éves bázison 0,4 százalékkal bővült. A növekedés egyrészt a kormányzat gazdaságösztönző lépéseinek köszönhető, de Rahul Bajoria, a Barclays Indiával foglalkozó közgazdásza szerint segítette a legmagasabb jövedelműek „bosszúfogyasztása” is, vagyis az a pénz, amelyet otthon voltak kénytelenek elkölteni, mivel külföldre nem utazhattak.

A Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint az áprilissal kezdődött pénzügyi évben a GDP 12,5 százalékos bővülése várható, de a járvány gyors terjedése miatt könnyen túl optimistának bizonyulhat ez a várakozás. A Bank of America közgazdászainak számítása szerint egy esetleges egy hónapos teljes országos zárlat – ha bevezetnék – 100-200 bázispontot is lefaraghat az éves GDP-ből.

Nem kell az EU-nak több AstraZeneca

Az Európai Bizottság tegnap bejelentette, hogy nem tart igényt az AstraZeneca vakcinájából arra a pótlólagos százmillió adagra, amelynek leszállítását az eredeti szerződés lehetővé tenné. A bizottság arról még nem döntött, hogy mi legyen a Johnson & Johnson oltásából lekötött plusz 200 millió adaggal. A kieső dózisokat Brüsszel Pfizer–BioNTech-vakcinával kívánja pótolni, de a tagállamok maguk is más források után néznek. Németország például június és augusztus között 30 millió adagot vásárolna az orosz Szputnyik V vakcinából, erről Michael Kretschmer szászországi tartományi kormányfő tájékoztatott Moszkvában, miután tárgyalt Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszterrel. A beszerzés feltétele, hogy az oltóanyag rendelkezzék uniós forgalmazási engedéllyel. Az Európai Gyógyszerügynökség már vizsgálja a vakcinát. | VG