Óriási mennyiségű kötvényt bocsát ki az EU
Bejelentették Brüsszelben a tavaly elfogadott kilábalási alap finanszírozási tervét: az Európai Unió 2026 végéig összesen mintegy 800 milliárd euró értékben vonna be forrást, ami azt jelenti, hogy évente mintegy 150 milliárd eurót kasszíroznának. Az alap eredetileg elfogadott összege 750 milliárd
euró, de ezt 2018-as árakon számolták, és a jelenlegi értéke 807 milliárd euró. Az alapból 338 milliárd
euró a vissza nem térítendő támogatás a tagállamok számára, 386 milliárd kölcsön, a maradékot pedig közös EU-programokra fordítják. A kifizetések öt év alatt történnek, és a teljes összeg egyharmada szén-dioxid-kibocsátást csökkentő programokat szolgálna a tervek szerint. Az alapból Magyarország 16-17 milliárd eurót tervez lehívni – mondta tegnap az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, Steiner Attila az MTI jelentése szerint.
Az alap kifizetéseire a tagállamoknak sürgősen szükségük van a kilábaláshoz, befektetésekre és reformokra fordítják a következő hetekben véglegesítendő nemzeti tervek alapján. A finanszírozásra szolgáló források előteremtését Brüsszel azonnal megkezdi, amint mind a 27 tagállam parlamentje jóváhagyja az alapot – mondta Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa. Júniusra az EU készen fog állni a kötvénykibocsátásokra. Ha az idei kifizetésekben a tagállamok a támogatási komponenst részesítik előnyben, a harmadik negyedévben az EU mintegy 45 milliárd euró forrást vonna be – írta a Reuters. Brüsszel aukciókon és egy elsődleges forgalmazói rendszeren keresztül ad majd el három-, öt-, hét-, tíz-, 15, 20, 25 és 30 éves kötvényeket, valamint egy évnél hamarabb lejáró papírokat.
A kibocsátási tervet hat hónappal előre közlik, hogy ne legyenek ütközések a tagállamok saját állampapír-eladásaival.
Az EU kölcsönözte összegeket nem a tagállamok költségvetéseiből fizetnék vissza, erre az unió saját bevételeket teremtene elő, amelyekről a következő években kell megegyezni, mivel a törlesztés 2028-tól indulna és 2058-ig tartana. A kölcsönként folyósított összegeket a tagállamok az EU-nak fizetik vissza. A közös jövedelmek egyik forrása az elképzelések szerint egy olyan importadó lenne, amelyet azokra az országokra vetnének ki, ahol az unióénál kevésbé ambiciózusak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére alkotott tervek. Díjakat vezetnének be a kibocsátásra a közlekedési szektorban, és megadóztatnák a nemzetközi digitális óriásvállalatokat. Brüsszel pénzügyi tranzakciós adó és közös társasági adó bevezetését is fontolgatja. Ezeknek az elképzeléseknek egy része azonban ellenkezést válthat ki a tagállamokból, illetve függ a nemzetközi társasági minimumadóra vonatkozó amerikai javaslatról induló tárgyalások eredményétől is.
A nyárra kész lesz a vakcinaútlevél
Június végére elkezdhetik alkalmazni az Európai Unióban
a vakcinaútlevelet – mondta európai parlamenti képviselőknek Didier Reynders, az unió igazságügyi biztosa. A digitális zöld igazolvány, amely a Covid-tesztekről és a betegségből való kigyógyulásról is nyújtana információt, önmagában nem jogosít nemzetközi utazásra, ennek
a szabályait továbbra is a tagállamok határozzák meg. A bizottsági javaslat médiajelentések szerint minden beoltott EU-állampolgárnak megadná a jogot a vakcinaútlevélhez. A tagállamok maguk dönthetik el, hogy kapcsolnak-e jogokat az olyan vakcinákhoz is, amelyeket az Európai Gyógyszerhatóság még nem engedélyezett, mint az orosz Szputnyik V – idézte
a Reuters Reynderst. | vg
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.