Magyarországon a lakosság nagy részét foglalkoztatja a környezetvédelem, egy személy átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tud felsorolni. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek a klímavédelem jelentőségéről, mintegy háromnegyedük egyetért abban, hogy a környezetvédelem az egész társadalom közös felelőssége – derült ki az Alteo csoport megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból.
A válaszadók több mint 90 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt, 82 százalékuk pedig úgy látja, hogy az ő életére is közvetlen hatással vannak a környezeti problémák. A megkérdezettek 63 százaléka szerint a fenntarthatóság annyira fontos, hogy a következő generációk sorsa függ tőle, de közel egyharmaduk nincs meggyőződve arról, hogy ez lenne jelenleg az emberiség legfontosabb feladata. Az eredmények szerint a válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben, harmaduk pedig nagyon aggódik a lehetséges következmények miatt. Főként az felsőfokú végzettségűek és a budapesti lakosok vannak tisztában a bolygónkat veszélyeztető tényezőkkel – derül ki a hazai lakosság környezetvédelmi magatartását vizsgáló kutatásból.
A Magyarországon legismertebb környezeti problémák között ott van a levegőszennyezés (83 százalék), a túlzott erdőirtás (81 százalék), a válaszadók háromnegyedének az étel-, a víz-, az energia- és a ruhapazarlás, a klímaváltozás és a globális felmelegedés jutott eszébe. Az egyes demográfiai csoportok tájékozottsága között igencsak nagy különbségek mutatkoztak, hiszen míg a huszonéves fiatalok körében a hulladékok újrahasznosítása és a globális felmelegedés a legismertebb probléma, az egyetemi végzettségűeknél a pazarlás és a magas szén-dioxid-kibocsátás.
A budapestiek az utóbbi mellett különösen sokszor említették a műanyagszennyezést, amellyel 83 százalékuk találkozott már valamilyen formában.
A fenntarthatósági problémák ismerete ugyanakkor nem határozza meg a gondok fontossági sorrendjét. A válaszadók többsége leginkább a túlzott erdőirtástól és a zöld növényzet telepítésének hiányától tart. Ezt követi a globális felmelegedés és a levegőszennyezés, majd a klímaváltozás problémaköre. Sokan kiemelték a veszélyes hulladékoknak számító használt elektronikai cikkek felhalmozódását is, amelyek ártalmatlanítása egyre nagyobb kihívás az emberiség számára.
Tízből nyolc válaszadó szerint mindenki felelős a környezetkárosításért, így mindenkinek tennie is kell ellene. Viszont a válaszadók mintegy ötöde csupán a vállalatoktól, az országoktól és a globális szervezetektől vár érdemi lépéseket az ügyben. Ez inkább a férfiakra jellemző, a nők nagyobb arányban tartják fontosnak a kollektív felelősségvállalást. Tízből kilenc ember határozottan állította, hogy maga is tesz a problémák ellen, közel felük pedig úgy látja, hogy a vállalatok is kiveszik a részüket a környezetvédelemből.
A magyarok leginkább a az energia-, a víz- és az élelmiszer-pazarlás elkerülése, valamint a vásárlás visszafogása mellett teszik le a voksukat. A használata minden tizedik háztartásban merül fel, míg elektromos vagy hibrid autót a válaszadók 4 százaléka vezet. Összességében az 50 év felettiek és a magasabb végzettségűek a legaktívabb környezetvédők.
