Újabb büdzsécsata készül az Európai Unióban

Pető Sándor | Elkészültek az Európai Bizottság javaslatai a kilábalási alapokra felvehető hitelek finanszírozására, ám a terv előreláthatóan újabb látványos összeütközésekhez vezet majd a tagállamok közt. Tavaly júliusban a 27-ek megegyeztek a 750 milliárdos, támogatásokból és kölcsönökből álló csomagról, a tagállamok egy része azonban csak fogcsikorgatva volt hajlandó beleegyezni abba az újításba, hogy a pénzt közös hitelfelvétellel teremtse elő az unió. Még ki sem nyíltak az alap pénzcsapjai, de az unióban már előre sokan keveslik a segélyt, és újabb heves viták kezdődhetnek a hiteltörlesztés majdani finanszírozásáról is.

A Financial Times (FT) birtokába jutott bizottsági dokumentumtervezet szerint Brüsszel három csatornán várja az évi 13-15 milliárd eurónyi törlesztés fedezetét. Mintegy a fele abból származna, hogy kiterjesztenék az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerét, a maradék pedig zöldvámokból és a digitális óriáscégekre kivetendő díjakból állna össze. A júliusi megegyezés ellenére sok tagállami vezető számára a jövedelem megosztása a közös hitelfelvételhez hasonlóan ellenszenves gondolat. „Erre nem lesz gyors megoldás” – idézett a lap egy név nélkül megszólaló magas rangú EU-diplomtát. „Megint harc lesz” – mondta egy másik. Igen kemény vita várható a digitális adóról, hiszen ez a terv ütközhet az ugyanerről a témáról a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) belül folyó tárgyalásokkal. Az utóbbinak hatalmas lökést adhat a globális társasági minimumadó bevezetésére tett washingtoni javaslat, amelynek az ügyét felkarolta a G20, a legnagyobb gazdaságokat felölelő csoport is. Európai pénzügyminiszterek, többek közt a németek az FT értesülései szerint óva is intették Brüsszelt attól, hogy a tervezés során összezavarja a vonalakat.

A kilábalási alap ügyét az ág is húzza. Több tagállam parlamentje még nem is ratifikálta a tavalyi megegyezést, míg egyesek – mint Párizs – még az alap második félévi működésbe lépését is későinek tartják. A múlt héten Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja katasztrofálisnak nevezte annak a gazdasági kockázatát, ha az alap német alkotmánybírósági vizsgálata beláthatatlan időre késlelteti a kifizetéseket. Az aggodalmakra reagálva tegnap Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus ügyvezető igazgatója hűteni igyekezett a kedélyeket. Az alap előkészítése rendben halad, a karlsruhei eljárás ugyan egy bizonytalansági elem, de a bíróság a múltban nem blokkolta az EU segélyprogramjait – mondta a Bloomberg Tv-nek. „Nem lennék meglepve, ha most is így történne” – tette hozzá.