A Belavia aljasságnak tartja a büntetését
A francia Air France és a német Lufthansa légitársaság is engedélyt kapott Oroszországtól, hogy moszkvai járatai kikerüljék a fehérorosz légteret a Ryanair múlt vasárnapi földre kényszerítése után kirobbant feszültség miatt. Az intézkedés ideiglenes, az Air France engedélye csak hétvégére, a Lufthansáé a cég szóvivője szerint a közeljövőre vonatkozik, így egyelőre nem tudni, mi történik a továbbiakban. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség az incidens nyomán azt tanácsolta a légitársaságoknak, hogy biztonsági okokból ne használják a fehérorosz légteret. Moszkva ezt eleinte nem vette jó néven, a francia és az osztrák légitársaság sem tudta elindítani a múlt héten több járatát, mert az orosz hatóságok nem engedélyezték az útvonal megváltoztatását, mondván: nem győzik kezelni a túl sok hasonló kérést egyszerre. Az Air France napi két járatot üzemeltet Párizs és Moszkva között, a Lufthansa pedig tízet Frankfurt és az orosz főváros, valamint Szentpétervár között.
A fehérorosz Belavia légitársaság nem számíthat hasonló engedményekre, a Ryanair incidense után kitiltották az Európai Unió légteréből. Ihor Cserginec, a Belavia igazgatója aljasságnak nevezte a lépést, amely sérti a demokrácia alapjait. „Mindez azelőtt történt, hogy kivizsgálták volna az incidenst, amelynek lehetnek ugyan vétkesei, de a Belavia egyértelműen nem tartozik közéjük” – írta szombati Facebook-bejegyzésében. Az EU mellett az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ukrajna is megtiltotta a légtere használatát, a Simple Flying című internetes portál összesítése szerint a Belavia 25 célállomásra nem repülhet, ez 119 járatot érint. Mindez súlyos csapás a légitársaságnak, amely nagyon jól teljesített a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2105 és 2019 között majdnem megduplázta az ülések számát. Az ukrán döntés különösen fájdalmas, mert Oroszország mellett éppen ebben az irányban nőtt a legnagyobb mértékben a forgalom az elmúlt években, e két ország utazóinak száma teszi ki a Belavia teljes utasszámának 60 százalékát. Kijev egyelőre augusztus végéig vezetett be tilalmat, emiatt öt célállomás esik ki. A forgalom az EU felé is 55 százalékkal nőtt az adott időszakban, és 2019-ben az utasok száma túllépte az egymilliót.
A szankciók azonban nem állnak meg az EU-nál. Az Egyesült Államok újra élesíti a még 2006-ban bevezetett, majd 2015-ben felfüggesztett büntetőintézkedéseket Fehéroroszország ellen, és újabbakat is bevezet magas rangú minszki tisztségviselők ellen. Az utóbbi intézkedéseket egyezteti Brüsszellel, az érintettek listája még csak most készül. Emellett ismét eltanácsolják az amerikai állampolgárokat attól, hogy Fehéroroszországba utazzanak – jelentette be Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.
A külföldi nyomás még közelebb sodorja a fehérorosz elnököt egyetlen megmaradt szövetségeséhez, Oroszországhoz. Aljakszandr Lukasenkát a hét végén Szocsiban fogadta orosz kollégája, Vlagyimir Putyin, aki érzelemkitörésnek minősítette a Ryanair-incidenssel kapcsolatos reagálásokat.
A Kreml szerint Lukasenka nem kért pótlólagos gazdasági segítséget első számú hitelezőjétől, de a két vezető megállapodott abban, hogy tekintettel az európai uniós szankciókra, dolgoznak majd a légi közlekedés megszervezésén – számolt be újságíróknak az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov. Azt is közölte, hogy Oroszország rövidesen átutalja Minszknek az 1,5 milliárd dolláros állami hitel második, 500 millió dolláros részletét; mint mondta, erről még az incidens előtt állapodtak meg. Közben tegnap Feheroroszországban egy újabb újságírot, egy hírportál főszerkesztőjét vették őrizetbe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.