A pandémia előtti szintre ért a gazdaság

Szerbia gazdaságának teljesítménye máris elérte a járvány előtti szintet – nyugtázták a gazdasági szereplők a szerb Davosként is emlegetett Kopaoniki Üzleti Fórumon. A találkozót idén hibrid formában szervezték meg, a résztvevők és az előadók egy része online, mások személyesen vettek részt rajta, és a járvány miatt szakítva a hagyományokkal, kivételesen nem a népszerű hegyi üdülőközpontban, hanem Belgrádban tartották meg. Május 24. és 27. között 130 felszólalót hallhattak az érdeklődők azon a 22 panelbeszélgetésen, amelyeken elsősorban a járvány gazdasági következményei­vel foglalkoztak.

Sinisa Mali pénzügyminiszter a fórumon hangsúlyozta, hogy Szerbiának továbbra is szüksége van a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanácsaira és támogatására a reformok folytatásához. Várhatóan június elején írnak alá egy újabb dokumentumot az együttműködésről. A közvállalatok reformja és az adóhivatal korszerűsítése terén számítanak elsősorban a valutaalap segítségére. Az IMF nem hitelezőként, csupán tanácsadóként van jelen az országban.

A járvány kitörése óta a szerb kormány három gazdaságot segítő csomagot fogadott el, a harmadik megvalósítása most van folyamatban.

A pénzügyminiszter szerint a csomagoknak köszönhető, hogy nem voltak tömeges csődök, elbocsátások. Az európai országok közül Szerbiában csökkent legkevésbé a bruttó hazai termék (GDP) tavaly, 1,2 százalékos volt a visszaesés, az idén pedig már robusztus bővülést várnak. Az IMF is éppen a napokban növelte 5-ről 6 százalékra a szerb GDP idei növekedési kilátásait.

Sebastian Sosa, az IMF szer­biai képviselője az üzleti fórumon kijelentette, hogy a szerb gazdaság elég jól tűrte a Covid-krízist, és az előzetes értékelések szerint az első negyedévben a GDP növekedése 1,2 százalék volt, jobb a vártnál. Hozzátette azonban, hogy az IMF továbbra is lát bizonytalanságokat. Legfontosabb gazdasági partnerei­nek ingatag helyzete miatt még nem tudni, hogy mi várható Szer­biában, amikor a gazdaságsegítő támogatások megszűnnek.

Aleksandar Vucic szerb elnök a fórum első napján jelentette be, hogy az előzetes becslések szerint márciusban a nettó átlagbér 555 euró volt Szerbiában. Ez hatalmas előrelépésnek számít, hiszen az átlagfizetés 330 euró volt, amikor Szerbia elnöke lett – mondta. Azon kell dolgozni – tette hozzá –, hogy az év vége előtt az átlagfizetés elérje a 600 eurót.

A fórumon elhangzott, hogy a GDP szerkezete folytán a járvány nem hatott különösebben az egyes ágazatokra, a turizmus sem sínylette meg annyira, mint máshol. Egyes ágazatokban növekedés volt tapasztalható, ilyen az építőipar és a kiskereskedelem. Aleksandar Vlahovic, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke szerint le kell vonni a tanulságokat az eddig elértek alapján, és meg kell találni azt a modellt, amelynek segítségével Szerbia tartósan évi 5-6 százalékos növekedést tud elérni.