Egyelőre marad a török monetáris szigor

A török jegybank tegnap, a májusi kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően változatlanul 19 százalékon tartotta egyhetes repokamatlábát, emellett megerősítette az ígéretét, hogy továbbra is az infláció feletti szinten tartja az irányadó kamatokat, és felhasználja az összes rendelkezésre álló eszközt az elsődleges cél, az árstabilitás elérése érdekében. Törökországban a fogyasztói árak inflációja áprilisban csaknem kétéves csúcsra, 17,14 százalékra emelkedett, a ​​líra pedig a hónap végén történelmi mélypontjára süllyedt az euróval szemben, és a dollár ellenében is megközelítette azt. A mostani döntés azért is volt várható, mert a jegybank monetáris szakbizottsága a múlt héten bejelentette, hogy az év végére 12,2 százalékra kívánja leszorítani az infláció mértékét, ami ugyan magasabb a korábbi 9,4 százalékos becslésnél, de még így is jóval a piaci várakozások alatt marad. A bank emellett arra számít, hogy áprilist követően enyhülni fog az áremelkedés mértéke, elemzők szerint azonban elérheti a 18-21 százalékot. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy mindaddig fenntartják az infláció feletti kamatokat, ameddig az árváltozás tartósan el nem éri az 5 százalékos célt. Fontos kiemelni viszont, hogy az áprilisi nyilatkozattal szemben a mostaniból kikerült a szigorú monetáris politika fenntartására vonatkozó hivatkozás. A kamatdöntés után kiemelték, hogy a török gazdaság teljesítménye erős, de jelentős kockázatot hordoz a járvány jövőbeni alakulása, és az oltási folyamat sikere is. Az indoklásban most arra is kitértek, hogy a korábbi kamatemelések – beleértve a márciusit is – hitelezésre és belső keresletre gyakorolt lassító hatása már megfigyelhető a gazdaságban. Jason Tuvey, a Capital Economics vezető elemzője ez utóbbit úgy értékeli, hogy a bank a kettős beszédével nyitva hagyja a kaput a következő hónapok enyhítési ciklusa előtt. Ezzel szemben a Reuters által megkérdezett közgazdászok többsége arra számít, hogy a harmadik negyedévig változatlan marad a kamatszint, nyugtatva a piacokat, és csak azt követően várható enyhítés. A külföldi befektetők március közepe óta menekülnek a török ​​eszközöktől, és a líra több mint 15 százalékot gyengült a dollár ellenében azóta, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök elbocsátotta Naci Agbalt, és a helyére Sahap Kavcioglut nevezte ki bankelnöknek, aki Erdoganhoz hasonlóan nem híve a szigorú monetáris politikának. A múlt hónap végén a leértékelődés fokozódásában közrejátszhattak nemzetközi és belpolitikai események, valamint a jegybank elnökének televíziós nyilatkozata is, amelyeket akkor részletesebben is elemeztünk. A döntés után a líra árfolyama erősödésnek indult a dollárhoz és az euróhoz képest.

Hatalmasat emelt idei GDP-előrejelzésén a Bank of England

A Bank of England monetáris tanácsa a tegnapi kamatdöntő ülésén nem módosította rekordmélységű, 0,1 százalékos alapkamatát. Bejelentette azonban, hogy a mennyiségi enyhítési programja keretében a brit államkötvények vásárlási ütemét a korábbi 4,4 milliárd fontról heti 3,4 mil­liárd fontra lassítja, jelezve, hogy a vészhelyzeti támogatás kivezetésére készül az év folyamán. Az enyhítési program keretösszege eközben továbbra is változatlan maradt. Jelentősen javította emellett a brit gazdaság idei növekedési ütemére adott előrejelzését, amely szerint a brit GDP 7,2 százalékkal nőhet 2021 egészében a korábbi előrejelzésben szereplő 5 százalék helyett. 2022-re azonban a gazdaság 5,75 százalékos bővülését becsüli, ami kevesebb, mint a februári 7,25 százalékos előrejelzés. A jegybank közölte továbbá, hogy mindaddig nem kíván szigorítani a monetáris politikán, amíg anélkül is jelentős az előrelépés a tartalék kapacitások megszüntetése és a 2 százalékos inflációs cél fenntartható elérése felé.