Egyre nagyobb növekedést vár Európa

A z Európai Bizottság felfelé módosította mind az Európai Unió, mind az euróövezet 2021-re és 2022-re vonatkozó GDP-előrejelzéseit a tegnap kiadott tavaszi gazdasági előrejelzésében. Pao-lo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos indoklásában hangsúlyozta, hogy a növekedést az év hátralevő részében a magánfogyasztás és a beruházások erőteljesen ösztönzik majd, mivel az oltási ráta emelkedik, és Európa-szerte enyhülnek a korlátozások, emellett a globális gazdasági fellendülés nyomán növekszik a kereslet az unióban gyártott termékek iránt, ami tovább élénkíti az exportot. Az eurózóna gazdasága ebben az évben 4,3 százalékkal, 2022-ben 4,4 százalékkal bővülhet a tavalyi, két tizeddel felfelé módosított 6,6 százalékos visszaesés után, míg a februári becslésben mindkét évre vonatkozóan 3,8 százalékos növekedés szerepelt. Az unió 27 tagállamában 4,2 és 4,4 százalékos növekedést várnak idénre és jövőre a korábbi 3,7 és 3,9 százalékos előrejelzéssel szemben. Az unió egészére vonatkozó tavalyi gazdasági visszaesést szintén két tizeddel felfelé, 6,1 százalékra javította a bizottság. Kiemelték, hogy 2022 végére az unió valamennyi tagállamának gazdasági teljesítménye visszatérhet a válság előtti szintre, ami ismét aktiválhatja a tagállamok költségvetési hiányára vonatkozó szigorú szabályokat, amelyeket tavaly márciusban, a járvány okozta gazdasági hatások mérséklése érdekében függesztettek fel.

A bizottság annak ellenére optimista az év egészét illetően, hogy az unió gyengén kezdte az évet. Mivel a kibocsátás 2020 utolsó és 2021 első negyedévében is csökkent, az EU ismét recesszióba süllyedt, bár jóval enyhébbe, mint 2020 első fél évében. Az optimizmus ellenére a bizottság figyelmeztet, hogy a gazdasági fejleményeket nagymértékben meghatározza, hogy az oltási programok révén mennyire sikerül megszelídíteni a járványt, és hogy a kormányok milyen ütemben oldják fel a korlátozásokat. Az előrejelzés azt feltételezi, hogy markánsabb enyhítés az év második felében várható. A járvány jövőre is jelen lesz, ezért szükséges lehet néhány lokális korlátozó intézkedés, és felmerülhet az oltás ismétlése is, például az új variánsok miatt.

Fontos kérdés a kilábalás szempontjából, hogy a járványidőszakban felhalmozott megtakarítások milyen ütemben kerülnek vissza a gazdaságba. Az uniós háztartások megtakarítási rátája várhatóan fokozatosan csökken a tavalyi 19,4 százalékról jövőre 13,6 százalékra, de továbbra is a válság előtti szint felett marad. Emellett az uniós állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya a 2019-es 3 százalékról 2022-ben 3,5 százalékra emelkedhet, ami a 2010 óta mért legmagasabb érték.

Mindezek miatt az egyik legizgalmasabb kérdés az infláció alakulása lesz. Az idei első hónapokban az árak meredeken emelkedtek, tükrözve a növekvő energiaárakat és számos átmeneti tényezőt, ideértve az adóváltozásokat, az alaphatásokat és az inflációs kosár új súlyozási rendszerének hatását. Ugyanakkor az idei év hátralévő részében is felfelé tolhatja az infláció mértékét az erőteljes keresletélénkülés, a magas szállítási költségek és egyéb kínálati oldali korlátok.

Magyarországra vonatkozóan a bizottság a tavalyi 5 százalékos gazdasági visszaesést követően idén 5, jövőre 5,5 százalékos növekedést vár az idei 4 és a jövő évre becsült 3,2 százalékos infláció mellett.