Jegybanki héják köröznek régiónk felett

A z évekig tetszhalott infláció újraéledése, azaz a refláció az Egyesült Államokban vált először forró témává, 2021 első hónapjaiban meglepetésszerű lökést adva a dollárnak és az államkötvények hozamainak a világban. Tavaszra azonban újabb váratlan fordulatot vett a történet, és már egyértelmű: az amerikai Federal Reserve nem lesz az első jegybankok között, amelyek elkezdik visszafordítani az utóbbi évek és a válságidőszak monetáris rekordlazítását. Közép-Európában ebben a tekintetben egy váratlan jelölt ugrott az első helyre: a magyar központi bank.

A dollár március óta visszavonul, az euró és a közép-európai devizák erősödtek, miközben Európa-szerte az amerikaihoz hasonlóan szöktek fel az inflációs ráták. Az Európai Központi Bank átnéz az ideiglenesnek gondolt emelkedésen – a hetekben több döntéshozója is jelezte, hogy egyelőre szó sem lehet pénzteremtő eszközvásárlásainak visszafogásáról –, de az eleve gyorsabban növekvő és magasabb inflációjú közép-európai gazdaságokban megváltozott a jegybankok hozzáállása. Varsóban két döntéshozó is jelezte, hogy monetáris szigorításra lehet szükség, a bukaresti jegybank hasonló szignált adott, a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kommentárjai pedig azt jelezték, hogy akár már a júniusi ülésén, amelyen a negyedéves inflációs jelentést is megtárgyalják, kamatszigorításra lehet szükség. Prágában eleve kamatemelést vártak a piacok, és a friss nyilatkozatok szerint akár már a nyáron sor kerülhet rá.

A jegybanki héják felröppenését nem csak az indokolta, hogy áprilisban tovább emelkedett az infláció – a cseheknél, a lengyeleknél és nálunk a jegybanki célsávok fölé, a románoknál pedig a friss jegybanki előrejelzés az év végére ugyanezt jósolja. Az amerikai infláció is már jóval meghaladja a célt, a Fed egyelőre mégsem reagál, mert a javulás jelei az amerikai munkaerőpiacon ellentmondásosak. Bár az infláció meglódulását jelentős részben a változékony energiaárak emelkedése okozta, a döntéshozók kénytelenek elgondolkodni rajta, hogy az inflációt felhajtó tényezők egyik-másika nem tartósabb hatású-e a vártnál – mondta lapunknak Virovácz Péter, a magyarországi ING Bank vezető elemzője. Korábban sokan azt gondolták, hogy a nemzetközi szállítások megdrágulása a járvány hatásai miatt átmeneti lesz, de a konténerbérlés költsége még az elmúlt hetekben is gyorsan emelkedett. Hasonló a helyzet a félvezetőhiánnyal is, ami egyes előrejelzések szerint akár 2022–2023-ig is eltarthat, és az árakat a nyersanyagok drágulása is felfelé hajtja. Bár a maginfláció a régióban a fogyasztói árindexek alatt marad, és a régiós devizák májusi erősödése legalább ideiglenesen mérsékli az inflációs nyomást, az áremelkedésekkel szembesülő jegybankok egyre kevésbé a Fed vagy az EKB jelzéseit figyelik.

Az ING szerint először az MNB emel kamatot júniusban, aztán a negyedik negyedévben a csehek, az év vége felé pedig a szerbek, majd a románok és a lengyelek. Az utóbbi hetekben sok más ház elemzői is emelték GDP- és inflációs előrejelzéseiket a régióra, s korábbra várják az eszközvásárlások visszafogását és a kamatemelést. A szigorítás sebessége és mélysége továbbra is vitatott, hisz az elemzők többnyire valamelyest csökkenni várják az inflációs nyomást jövőre, az árfolyamatok előrejelzése azonban még rövid távra is bizonytalan. Ami már tény, az a refláció.