Nagyot javított, de aggódik a Volkswagen

Az erős évkezdetre hivatkozva megemelte egész éves tervszámait a Volkswagen csoport, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a szektort sújtó globális csiphiány negatív hatásai a folyó negyedévben is lassítják a termelés normalizálódását. Az üzemi marzs idei sávját 50 bázisponttal feljebb srófolták, azaz 5,5–7 százalék közötti mutató elérésére látnak reális esélyt. A szabad készpénzállomány és a nettó likviditás terén is felfelé korrigálták a számokat, 2,4 százalékos árfolyam-emelkedésben testet öltő lelkesedést kiváltva a befektetőkből. A kurzus 223 euróra ért, ezzel a VW az idei 44 százalékos erősödésével a frankfurti DAX 30-as index legjobban teljesítő papírjává lépett elő. Kisebb lehetett volna az öröm, ha Herbert Diess termelést érintő megjegyzéseit a helyén kezelik. A vezérigazgató dicsérte ugyan a tavaly év végéről áthozott lendületet és a kereslet visszatérését a járványt megelőző szintre, de a fájdalmas tavaszi kényszerleállásokról is szót ejtett, több gyártósoruk napokra, hetekre is kieshet a termelésből a vészes alkatrészhiány miatt. Az első negyedévben emiatt százezerrel kevesebb autót gyár­tottak – ismerte el, vigaszként hozzá­téve, hogy a versenytársaikat még súlyosabban érinti a kialakult helyzet.

„Napi küzdelmet folytatunk azért, hogy mozgásban tarthassuk a futószalagokat” – húzta alá Diess a Bloomberg TV-nek adott interjúban. Szólt arról, hogy a csiphiány paradox módon segíti az átállást az elektromos autók gyártására, mert ezekhez kevesebb félvezetőt kell felhasználniuk. A Volkswagen ID.4 és az Audi Q4 e-tron villanyhajtású crossovereikkel a Tesla hasonló kategóriájú, és az idén már a Berlin melletti Gigafactoryban is gyártandó Model Y-jával konkurálnak. A VW csoport 2025-re a világ legnagyobb villanyautó-gyártójává akar előlépni, ennek érdekében egységesíti platformjait, hogy mind a 12 márkájához ugyanazokat a fő részegységeket használhassák fel, jelentősen csökkentve ezzel a termelési költségeket. Diess panaszkodott az alapanyagok lendületes drágulására is, különösen az acél és az ipari fémek esetében. Az akkumulátorellátást viszont saját kézbe veszik, Európában 2030-ig hat egyforma kapacitású üzemet építenek ki e célból. A csipellátásukat is átszervezik, erről az Infineonnal, az NXP-vel és a tajvani TSMC-vel folytatnak intenzív tárgyalásokat.

Ami a negyedéves számokat illeti, a forgalom 13,2 százalékkal, 62,4 milliárd euróra nőtt, az üzemi eredmény az egy évvel korábbi 900 millióról 4,8 milliárd euróra ugrott. A bázisidőszak a járvány kitörésével, a kereskedések ideiglenes bezárásával és a gyártás leállításával esik egybe, döntően ez a magyarázat a nagy különbségre, de az azóta végrehajtott költségcsökkentések, tömeges elbocsátások is éreztették pozitív hatásukat. Volt egy 400 millió eurós átalakítási költségtétel is, amely döntően a csoporthoz tartozó MAN teherautó-márkát érintette. Az üzemi marzs 7,7 százalék volt. A konszern 2,43 millió járművet értékesített a tárgyidőszakban, 21 százalékkal többet a tavalyinál. Ezúttal is Kína volt a növekedés motorja, ott a méregdrága Audikat és Porschékat úgy vitték, mint a cukrot. Ezek iránt globálisan harmadával nőtt a kereslet. A villanyautóikból kétszer annyit, 133,3 ezret adtak el, közülük 59,9 ezer volt a tisztán elektromos hajtású, a többi pedig valamilyen hibrid. A wolfsburgiak grandiózus terve szerint az idén megtízszerezik tisztán elektromos autóik értékesítését, ezzel a konszern szintjén is meg tudnak felelni a szigorodó uniós károsanyag-kibocsátási normáknak hat évvel azután, hogy Amerikában kipattant az emissziós adatok tudatos meghamisításával az egész ágazatnak hatalmas károkat okozó dízelbotrány, amelynek rendezése már 30 milliárd euró feletti kiadással járt a cégcsoport számára.

Európába jön a kínai Tesla-konkurens

Globális terjeszkedésének első európai állomásaként Norvégiát szemelte ki a luxuskategóriájú elektromos autó­kat gyártó kínai NIO. Választásában van ráció, hiszen a norvégoknál tart legelőrébb az elektromos átállás, és a fizetőképes kereslettel sincs gond, nem is szólva a környezettudatosságról. A NIO az ES8 városi terepjáróját és az ET7 szedánját kínálja a Teslákon edződött norvégoknak, amellett gyorstöltő állomásokat és „cseretelepeket” létesít. Oslóban nyitnak szeptemberben, majd jövőre négy nagyvárosban alakítanak ki NIO-szalont. A kínai Tencent internetes szolgáltató holdudvarához tartozó NIO 2014 óta százezer autót gyártott és értékesített, kevés kivétellel hazai piacon. Terveik szerint jövőre az Egyesült Államokban is megjelennek a járműveikkel. A New York-i tőzsdén jegyzett NIO árfolyama nem lengett ki a hírre, a cég 61,8 milliárd dolláros piaci értéket képvisel, csak hárommilliárddal ér kevesebbet, mint a BMW.

A Volkswagennél erre az évre

5,5–7

százalék közé várják az üzemi marzs szintjét